Így számolja fel a közoktatást a bosszútörvény: interjú

Az interjúban az alábbi témákról esik szó:
▶︎ A törvénytervezet logisztikai mentalitással készült: a tanárokra szalagmunkásként, a diákokra munkadarabokként tekint.
▶︎ Hogyan sodorja a törvénytervezet a tönk szélére az oktatást? Mik azok a pontok a törvénytervezetben, amelyek ellehetetlenítik a közoktatást?
▶︎ A cikk alján te is aláírhatod a Tanítanék ls a noÁr közös petícióját a státusztörvény ellen.

Nem csak egy frázis, szófordulat, nem valamilyen üres politikai trükk, hogy ez a 80 oldalnyi jogszabályszöveg a magyar közoktatás végét, e fontos, a Klebelsberg és Eötvös által megálmodott, a tehetségesek – és nem feltétlen a vagyonosok – felemelkedését támogatni igyekvő közszolgáltatás felszámolását hozhatja el. A jogszabálytervezet hideg számítással veri agyon ennek a sokat próbált, az évtizedek alatt egyre mostohább körülmények között vegetáló rendszernek a maradékát is, hogy a helyében semmit se kínáljon a tömegeknek – a gyerek felemelkedését jórészt teljesen a család anyagi lehetőségeire bízva.

A törvénytervezet azonban nem rövid, nem is könnyű olvasmány – nem is fogja mindenki átrágni szóról-szóra. Ezért kerestük fel Juhász Ágnest, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetőjét, egyik ügyvivőjét, hogy fejtse ki nekünk részletesebben, mik a legsúlyosabb problémák a tervezetben. Segítségével azok is megérthetik, hogy valójában mi történik itt, akik eddig abban reménykedtek, talán volt valamilyen szakmai koncepció a tervezet mögött.

▶︎ Ahogy a jobb oktatásért folytatott küzdelem, úgy ezek az oldalak is pénzbe kerülnek. Támogasd ezen a linken a Tanítanék erőfeszítéseit, hogy még sok ilyen cikket írhassunk a jövőben.