„A gazdaság és a társadalom ezért rohadt nagy árat fog fizetni” – interjú az új PSZ-elnökséggel

A Pedagógusok Szakszervezete még a nyár folyamán új elnökséget választott. Tóth Tünde és Gosztonyi Gábor alelnöki pozícióban, Totyik Tamás pedig elnökként folytatja. Interjúnkon Tóth Tünde távolléte miatt most Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor tudott részt venni.

Nincs egyszerű helyzetben egyetlen szakszervezet sem ma Magyarországon, de aki nem barlangban élt az elmúlt két évben, az tudja, hogy különösen kemény időszak van az oktatásban aktív érdekvédelmi szervezetek mögött. A szakszervezeteket pedig rendesen kritizálják is: hol azért, mert nem elég radikálisak, hol meg azért, mert nem tudnak „eredményeket” felmutatni. A pedagógusok szakszervezetének új elnökét, Totyik Tamást és a régi-új alelnököt, Gosztonyi Gábort kérdeztük a legforróbb ügyekről.

Tagdíjak: a kormány bosszúja?

A nyáron beigazolódni látszott az egyik legdurvább forgatókönyv: hogy

a kormány egyik napról a másikra megszűntetné a nevelésben-oktatásban érintett szakszervezeti tagok tagdíjátutalását.

Ez azt jelentené, hogy az államkincstár nem utalná át a tagdíjtömeget a szakszervezeteknek – amire jelenleg törvény kötelezi.

Az erről szóló jogszabály-tervezetet a kormány meglehetősen cinikusan az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvényjavaslatnak hívta, amit villámgyors társadalmi egyeztetésre is bocsátott. A társadalom egy hétig egyeztethetett róla, augusztus 15-éig. A dolog egyáltalán nem példa nélküli, mivel egy ilyen intézkedést már összehozott a Fidesz kormány a rendvédelmi dolgozók ellen – ezek az akkoriban sokat tiltakozó szervezetek tagságuk felét veszítették el, és azóta sem nyerték őket vissza. Erről ebben a cikkben számoltunk be bővebben.

A PSZ egyelőre annyira nem aggódik, de azt elismerik, hogy komoly problémákat jelentene egy ilyen jogszabály elfogadása.

A szakszervezeti tagdíjak átutalásának egyoldalú visszatartása a szakszervezetek megregulázását célozná, azért tennék, hogy „leszalámizzák a szakszervezetek hátországát”.

Sztrájktárgyalások

2016-hoz képest sokat romlott a kormány tárgyalási kultúrája: akkoriban Balogh Zoltán miniszter összehasonlíthatatlanul jobb tárgyalófél volt. A jelenlegi tárgyalások csupán formálisak, a kormány kihúzza magát jogszabályi tárgyalási kötelezettségeik alól.

Jegyzőkönyv ezeken a tárgyalásokon nincs, nagyon nehéz az egyeztetés, a kormányoldal a kérdésekre is alig válaszol. A sztrájktárgyalásokra amúgy is akkor kerül csak sor, ha a szakszervezeti oldal ahhoz ragaszkodik.

Miért nincs „igazi” sztrájk? „A legjobb sztrájktörvény” és a radikalizmus

A PSZ szerint nem szabad törvénysértésre törvénysértésre válaszolni. Ha a játékszabályokat nem tartjuk be, a sztrájkot is törvénytelennek nyilváníthatják – ennek pedig beláthatatlanok lehetnek a következményei. Amennyiben ugyanis a szakszervezet jogszabályellenes sztrájkot hirdet, úgy nem csak maga a szervezet kerül veszélybe, de a résztvevők kártérítési felelőssége is felmerülhet. Ez elbocsátásokat, és kártérítési pereket is jelenthet azok számára, akik az akciókban részt vettek.

Gosztonyi Gábor elmondta, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár szerint az általuk minden szinten kritizált sztrájktörvény alapvetően nagyszerű, és szerinte a szakszervezetek ezzel egy komoly sztrájkot tudnának csinálni. Totyik Tamás hozzáfűzi: fél Európa azon röhög, hogy sztrájk alatt nálunk a tanítási órák felét meg kell tartani.

Gondolkodnak olyan megoldásokon, hogy a törvény teljes betartatásával lassítanák a munkát, vagy hogy bezárják teljesen az intézményeket – ez utóbbihoz azonban a szülők támogatására lenne szükség. A szülők azonban még nem teljesen döbbentek rá, mi történik.

Totyik szerint ugyanakkor a 2022-es kompetenciamérés eredményeivel kapcsolatban elmondja, hogy amikor a 14 éves gyerekek 40%-a funkcionális analfabéta, az a közoktatás totális csődje, és ezért

még kipcsakföldön is le kellene mondania a miniszternek.

Ezek a gyerekek a mukaerőpiac számára sajnos teljesen használhatatlanok lesznek. Ennek csak az egyik eredménye, hogy 4-500 ezer vendégmunkás érkezhet hozzánk, azonban ezeket a tömegeket meg majd el kell tartanunk, és

„a gazdaság és a társadalom ezért rohadt nagy árat fog fizetni”.

Egyesülnek valamilyen formában a szakszervezetek?

A jelenlegi szakszervezeti térképnek történelmi okai vannak. Egy szorosabb összefogást sokak szerint az indokolna, hogy együtt talán eredményesebben lehetne elérni a kormány által előírt tíz százalékos reprezentativitást.

Totyik Tamás szerint egy összefogás sem garantálna 10 százalékos reprezentativitást. Nem zárja ki ugyanakkor, hogy egy szorosabb szövetség létrejöjjön, de szerinte úgy kellene ezt felépíteni, hogy a kisebb szakszervezetek is szövetségesek legyenek – és itt akár a 40-50 fős szervezetekre is gondol.

A legfontosabb feladatok

A jogállásváltás következményivel és a pedagógushiány kérdéseivel a legsürgetőbb szembenézni. A pedagógushiány világszerte probléma, Magyarországon egyelőre csak a feltárás szintjén vagyunk. Megoldási javaslatokat kell kidolgozni és koncentrálni arra, hogy még egyszer ne fordulhasson elő az, hogy 40 százaléknyi funkcionális analfabétát „állít elő” a rendszer.

Nem csak a szülőket, de a munkaadókat is meg kell nyerni szövetségesnek ahhoz, hogy megértsék, milyen súlyos árat fizetünk mindezért mint társadalom, és mint gazdaság.

Feladat az is, hogy minél több helyre eljussanak az országban. Totyik szerint nagyon fontos, hogy a munkavállalók valamelyik szakszervezetbe belépjenek. El kell jutni az egyetemekre is, hogy már ott felkészítsék a frissen végzőket a jogaikra, a kötelezettségeikre – arra, hogy mire kötelezhetik őket és mire nem.

A szakszervezetek felelősségéről és jövőjéről

Hogyan újulhatnak meg a szakszervezetek? A PSZ szerint házról-házra kell járni, informálni a kollégákat. Emellett a jogsegély szerepe is fontos.

Gosztonyi szerint sincs alternatívája az országjárásnak. Szerinte nincs benne az oktatásban dolgozókban az a kemény tudatosság még, hogy „ha bántják a szakszervezetet, akkor belépek és kiállok mellette”. Holott igazi közösséget a szakszervezet tud adni.