Felmérés: az 5%-ot sem volt képes „várható” januári illetményemelésként beígérni a kormány
Közel ezer fő megkérdezése után kijelenthetjük, hogy a kormány „tájékoztatóin” 2024 januárjára előre jelzett béremelés mértéke nem éri el az öt százalékot.
„Minden évben 10 százalékkal akkor is emelünk” – mondta Gulyás Gergely júniusban. Nem csak a miniszterelnökséget vezető miniszter szájából hangzott el az elmúlt hónapokban, hogy a kormány nem tudja megadni a szakszervezetek azonnali 45 százalékos követelését, de a 10 százalékos illetményemelést saját erőből minden évben biztosítják – függetlenül a „brüsszeli” problémáktól.
A szeptember 15-éig átadott jogállásváltásról szóló tájékoztatókból ugyanakkor elég egyértelműen kiderül: jó eséllyel az öt százalékot sem éri el az az emelés, amit a kormány ezekre a tájékoztatókra ráfaragott. Ami már csak azért is egészen nevetséges, mert a tájékoztatón szereplő ígéret alapból is meglehetősen ködös: „várható” havi illetményt közöl a dokumentum.
A felmérésünk alapján kijelenthetjük, hogy a kormány képtelen tartani az általa megígért – kötelezettségvállalásnak is harmatgyenge – „várható” illetményemelés 10%-os mértékét.
A legtöbb válaszadó, azaz a válaszadók közel negyede azt jelezte, hogy az ő tájékoztatóján 4 és 4.999% közötti „várható” emelés szerepelt. A második legtöbbet választott kategória a „Nem változott volt”: a válaszadók 19.3%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen „várható” illetményemelés sem szerepelt a tájékoztatója első oldalán. A válaszadók 19%-a, azaz 175 fő jelezte, hogy 5 és 5.999% közötti „várható” illetményemelést nyomtattak a tájékoztatóra.
Azaz már első ránézésre is megállípítható, hogy a válaszadók jelentős részénél nem érte el a feltüntetett „várható” illetmény összege és a jelenlegi illetmény közötti emelkedés a 10%-ot.
No de a válaszadóknak összesen vajon hány százaléka jelezte, hogy a kormány nagyívű „várható” ígérete nem érte el a sokszor szajkózott 10%-ot? Az alábbi grafikonon kék színnel azon válaszadók aránya, akiknél 10% alatt volt a „várható” illetményemelés aránya:
A válaszadók 92,5%-a tartozik ide.
Pályakezdők „várható” „előnyben”?
Kik kerültek a „szerencsés” 7,5%-ba?
A kérdőív összeállítása során arra számítottunk, hogy a pályakezdők valószínűleg magasabb „várható” illetménynövekedést jeleznek majd, mivel a gyakornokból pedagógus I. minősítésbe sorolódnak át, ezzel pedig egy kinevezésmódosítás jár. Ez azonban nem számít béremelésnek, ugyanis a tavalyi bértábla szerinti illetményt kapják — csak egy besorolási „szinttel” feljebb. Hogy erre is rá tudjunk nézni, elkértük azt az adatot is, hogy a válaszadók hány éve állnak munkaviszonyban.
Az a tény, hogy a 921 válaszadó közül csupán 26 fő válaszolta, hogy három vagy kevesebb éve van a pályán, meglehetősen szomorú képet fest a pedagógusi korfáról. Közülük 10 fő számolt be arról, hogy 10% vagy annál magasabb béremelésre kapott „várhatóan” ígéretet.
A 10 százalékot elérő, vagy annál magasabb „várható” illetményemelést jelentő válaszadók átlagosan 15 és fél éve álltak munkaviszonyban.
Mennyi a „várható”?!
A mintánk nagysága és az elérésünk módja miatt ez a felmérés nem lehetett reprezentatív. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy valamennyi intézménytípusból érkeztek válaszok:
Ahogyan várható volt, legtöbben az általános iskolákból, aztán a gimnáziumokból, majd az óvodákból töltötték ki a kérdőívet.
Valamennyi megyéből érkeztek válaszok – legkevesebben a legkevesebb intézménnyel rendelkező Nógrádból (0.5%), legtöbben pedig Budapestről (24.5%), majd Pest megyéből (13.9%) válaszoltak.
A fenti, nem reprezentatív felmérés alapján úgy véljük, hogy a kormány által a tájékoztatók első lapján belengetett januári „várható” illetményemelés általában nem éri el az 5%-ot sem (4,7%).
A kérdésben megkerestük a közoktatási államtitkárságot, ha bármilyen választ kapunk, azt közöljük.