A Kúria beleállt: az Alkotmánybíróság ellenében másodszor is hitelesítette a PSZ elkaszált népszavazási kérdéseit

Valószínűleg jogtörténeti kuriózum született: a Pedagógusok Szakszervezete még 2023 márciusában beadott népszavazási kéréseiből kettőt ismét hitelesített a Kúria. Azért ismét, mert a Kúria előző döntését, amiben hitelesítette a népszavazási kezdeményezést, az Alkotmánybíróság kaszálta el, majd küldte vissza újabb kúriai felülvizsgálatra. A Kúria pedig beleállt: saját megelőző indokolását hagyta helyben, ezzel zöld utat adva a PSZ népszavazásának.

A kormány minden fronton igyekszik elkerülni, hogy objektív mérlegelés tárgya lehessen bármi, ami az oktatással kapcsolatos. Ennek köszönhetően mindent megtesz azért, hogy akár a legtriviálisabb kérdésben se történhessen népszavazás. No és ennek köszönhetően kaszálta el a Nemzeti Választási Bizottság például a hétigenes népszavazás kérdéseit is, amelynek folyománya volt az EDF és az aHang nemrégiben lezajlott alternatív népszavazási kampánya.

A Nemzeti Választási Bizottság elutasít: a magyar „demokrácia” „munka” közben

A Pedagógusok Szakszervezete márciusban adta be saját népszavazási kérdéseit, amelyeket május 9-én – annak rendje és módja szerint – szintén elkaszált a kormánypárti többség az NVB-ben. A szakszervezet ekkor egy felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, amelynek eredményeképpen a Kúria két kérdés esetében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és hitelesítette azokat.

Erről a két kérdésről volt szó:

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

illetve

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

Természetesen – ahogy arra számítani lehetett – alkotmányjogi panasz érkezett a Kúria döntésével kapcsolatban, azaz az Alkotmánybíróság dönthetett a kérdésben. Az AB augusztus 7-én úgy döntött, hogy a Kúria két végzése, amelyekben hitelesítették a választási bizottság által elutasított kérdéseket, alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette, illetve arra utasította a Kúriát, hogy újra bírálja el a felülvizsgálati kérelmet.

Ezt a Kúria meg is tette – bár valószínűleg nem a többek által remélt eredménnyel. Döntésében ugyanis

ismét megállapította, hogy a kérelmező szakszervezet felülvizsgálati kérelme alapos

– ráadásul az Alkotmánybíróság saját érvelésére is hivatkozott döntésében.

A Kúria döntése azért fontos, mert nagykorúsítja a magyar állampolgárokat

és kijelenti, hogy

„A választópolgár tudattartalmának vizsgálatánál feltételezni szükséges egy átlagosan tájékozott választópolgárt, aki általánosságban tisztában van a fennálló társadalmi-gazdasági körülményekkel és rendelkezik általános ismeretekkel.”

Míg a „fenmaradt” két népszavazási kérdés talán nem a legerősebb, ez a győzelem igen fontos, hiszen a Kúria – most már visszavonhatatlanul – kimondja: egy népszavazási kezdeményezés visszautasításánál

többé nem lehet arra hivatkozni, hogy egy kérdés túl összetett, az állampolgár azt nem érthetné meg,

hiszen az azt jelentené, hogy semmilyen lényeges társadalmi ügyben nem lehetne népszavazást tartani.

Akit érdekel a részletes indoklás is, annak itt találhatók a részletek – kevés közlönyszöveg tud ennyire izgalmas lenni, mint ez a két indoklás.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy igen,

céljuk összeszedni a kétszázezer aláírást, ami a kérdések hitelesítéséhez szükséges.

Totyik elmondta, hogy ez a döntés őket is teljesen meglepte. „Mi már Strasbourgra készültünk, őszintén szólva”. Azaz – ezen állás szerint – most folytatódik a népszavazás megszervezése.

Új sztrájkkövetelések

A két szakszervezet egyébként a napokban adott ki közleményt arról, hogy a megváltozott jogi környezet, a szakszervezetellenes intézkedések miatt megváltozott sztrájkkövetelésekkel állnak elő:

A szakszervezetek a követeléseikben azt is világossá tették, hogy mit értenek „ötelemű bérrendszer” alatt:

Totyik Tamás elmondta, hogy

amennyiben nem sikerül megállapodniuk a kérdésekben, úgy várhatóan újabb munkabeszüntetések szervezésére kerülhet sor januártól.

Az ügyben egyébként a velük együttműködő társszakszervezettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen döntenek, akikkel – a kormány erőfeszítései ellenére – kimondottan szoros és jó az együttműködésük.

Arra a kérdésünkre, hogy látja a PSZ a sztrájkhajlandóság alakulását, Totyik elmondta, hogy folyamatban vannak a felméréseik, egyelőre a tagság körében végzett nagymintás vizsgálat tudott beszámolni, amely szerint a sztrájkhajlandóság „átütő”. Ez ugyanakkor a tagság körében végzett felmérés, a szélesebb pedagógustársadalommal kapcsolatban további vizsgálatokat folytatnak. A PSZ elnöke azt is elmondta, hogy országjárásuk alapján egyértelmű számukra, hogy az oktatásban dolgozók körében tapintható a düh és a csalódottság. Ennek alapján arra számítanak, hogy amennyiben nem történnek érdemi lépések, a munkabeszüntetések jó eséllyel az eddigieknél is szélesebb körűek lehetnek.

De… miért?! Miért nem iratkoztál fel a hírlevélre? Egyre nehezebb eljuttatni hozzád a cikkeinket… Itt tedd meg: