Nézzünk messzebb - Az iskolák helyzete a Tanítanék követőinek válaszai alapján
szavon
írta: Biszák Otília
Ha választanod kellene, hogy melyik probléma érinti a legsúlyosabban az általad ismert intézményeket az alábbiak közül melyik lenne az? Az intézmények tárgyi feltételeinek hiányosságai, a pedagógusok és pedagógiai asszisztensek száma, a bérfeszültség, a kötelező tananyag hossza és az arra rendelkezésre álló időkeret, a tanításon kívüli teendők mennyisége, a differenciált oktatás nehézségei, a fejlesztés minősége vagy a pedagógusok kimerültsége?
Az általunk megkérdezett pedagógusok 67,1%-a szerint teljes mértékben jellemző a kollégák kimerültsége abban intézményben, ahol dolgoznak. A hozzátartozók szerint is a pedagógusok kimerültsége a legnagyobb probléma. A diákok 41,2%-a teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a tanításon kívüli teendők túl sok időt vesznek igénybe, a legsúlyosabb probléma azonban véleményük szerint is a pedagógusaik kimerültsége.
De kik is voltak ezek a pedagógusok, diákok és hozzátartozók, akiknek a véleményére most támaszkodom és honnan tudom a véleményüket?
Egy korábbi cikkünkben bemutattunk egy pedagógusokkal készült interjús kutatás eredményeit. A beszélgetések során megfogalmazott problémákat szerettük volna szélesebb körben felmérni, hogy lássuk a nagyobb képet, mire kell elsősorban fókuszálnunk. A közösségből véletlenszerűen választottunk személyeket, akiket egy 10-15 perces kérdőív kitöltésére kértünk 2024 novemberében. A megkérdezettek között nemcsak pedagógusok, hanem diákok és hozzátartozók is szerepeltek. Kifejezetten kíváncsiak voltunk arra, hogy az oktatási rendszerben betöltött eltérő szerepek tendenciózusan másféle meglátásokhoz vezetnek-e. Közel 300 fő válaszolt anonim módon a kérdéseinkre. Ez a kitöltő szám a közösség méretéhez viszonyítva alacsonynak mondható, ennek következtében az elemzésünk eredményei nem általánosíthatóak. (Feltételezzük, hogy a nem válaszolók és a válaszolók között lényegi attitűdbeli különbségek vannak, aminek hatásait ekkora részvételi hajlandóság mellett nem tudjuk kiküszöbölni.) Mindezek ellenére relevánsnak tartjuk közölni a felmérés eredményeit, hiszen erre támaszkodva kaptunk képet az iskolahasználók szélesebb körének mindennapi problémáiról.
A kitöltők között magasabb arányban voltak nők (61,1%), mint férfiak, valamint a korcsoport szempontjából a 45-70 éves korosztály dominál. A budapestiek és a megyei jogú városokban élők kiteszik a válaszadók több mint felét. A kitöltők 23,7%-a pedagógusként (további 8,3% nyugdíjas pedagógusként), 44,2%-a hozzátartozóként töltötte ki a kérdőívet. A válaszadó pedagógusok 60%-a állami fenntartású intézményben dolgozik.
A bérfeszültség jelenléte, valamint a tárgyi feltételek hiányossága inkább az állami és önkormányzati fenntartás esetén volt jellemző. A problémadefiníciók alapján a válaszadó pedagógusokat három csoportba soroltuk. Az első csoportra jellemző, hogy mind a tanítással és a munkaerővel kapcsolatos problémák is jellemzőek náluk, valamint az intézmények tárgyi feltételei sem megfelelőek. A második csoport helyzete hasonló ehhez, azonban a pedagógushiány és a pedagógiai asszisztensek hiánya nem jellemzi az iskolájukat. A harmadik csoport esetében egyedül a kimerültség jelent meg, mint jelentős probléma, más típusú nehézségek jellemzően nem befolyásolják az intézmény működését. Az egyesként megjelölt csoport tagjainak közel 90%-a állami fenntartású intézményben dolgozik, emellett az is elmondható, hogy a mintában szereplő állami iskolában tanító pedagógusok 60%-a ebbe a csoportba tartozik.
A hozzátartozóként válaszolók 43,4%-ának általános iskolába jár a gyereke, ezt követi a középiskolába járó gyermekekkel rendelkezők aránya (32,9%). Fenntartók szempontjából az állami intézmények domináltak (64,8%). A hozzátartozók véleménye a problémákról kevésbé mutat egy irányba, mint a pedagógusok vélekedése. A hozzátartozók 17,4% egyáltalán nem ért egyet azzal az állítással, hogy a kötelező tananyagot a szűk időkeret miatt a diákok nem képesek elsajátítani, valamint a kitöltők esetében nem jellemző, hogy a hozzátartozók véleményét nem veszik figyelembe. (A diákok probléma-definíciójáról részletesebb adatokat nem közlünk, mivel az alacsony kitöltőszám miatt állításaink nem lennének megbízhatóak.)
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen igények merülnek fel az oktatáspolitikával kapcsolatban. Közösségünk 62,5%-a az oktatási rendszer reformját tartja a szakpolitikai kérdések közül a legfontosabbnak.
A válaszadók 89,3%-ának igénye lenne a kormány részéről arra, hogy kikérje a véleményét az oktatáspolitikai kérdésekkel kapcsolatban.
Ezek alapján kiemelten szem előtt fogjuk tartani, hogy a felmérések eredményét eljuttassuk azokhoz, akiknek hivatalból kíváncsinak kellene lennie, akik felé megfogalmazódik az elvárás az érintettek bevonására a döntéselőkészítésbe.
