Hogyan nevelhetjük a jövő generációját tudatos információhasználóvá? – gondolatok a Bod-verseny kapcsán

írta: Dömsödy Andrea
a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke,
a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny szakmai felelőse

Kitörni a tantárgyi keretekből

Mai oktatási rendszerünk egyik, régóta és sokak által ismert, mégsem megoldott, feloldott problémája a merev tantárgyi keret. Ennek egyik vesztesége a gyerekek számára a információs műveltség fejlesztésének (vagy egyszerűbb nevén a könyvtárhasználat tanításának) elsikkadása. Tanterveinkben ez különböző hangsúllyal, de a kezdetektől jelen van, nevesítve pedig az 1978-as tantervtől előírás, de önálló tantárgyat nem kapott. A tantárgyközpontú rendszerünkben ebből az következik, hogy nagyon sok helyen ez nem valósul meg, így nagy számban kerülnek ki úgy diákok a iskolából, hogy ebben segítséget nem kaptak.

Az információval való munkára felkészítés tantárgyközi feladat, de az iskolákban van (?) ehhez támogató szakember. A könyvtárostanár a pedagógusokkal, diákokkal együttműködve, szolgáltató, támogató és nem számonkérő tantárgyi keretben fejleszt(ene). A tantárgyak között elvesző tudás megszerzésére egy lehetőség a Bod-verseny, de feltételek hiányában ez sem mindenkinek elérhető megoldás. Azok a diákok, akiknek van aktív könyvtárostanáruk és érdeklődésük, tapasztalatot szerezhetnek a tantárgyakon átívelő tudás értelméről. A verseny egy kollégáknak szóló felhívása is ezt sugallja:

Ez az Ön tanulmányi versenye, ha vannak diákjai, akik

• korábban már vettek részt a versenyünkön (akár korábbi iskolájukban),
• sokat járnak az iskolai könyvtárba,
• érdeklődők, de nem kötődnek egy tantárgyhoz sem,
• keresik a kihívásokat,
• unják a hagyományos iskolai feladatokat vagy nem teljesítenek jól bennük.

Bod-verseny – a felelős állampolgárokért

“Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.” – Így fogalmaz Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, ennek szellemében működik a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny is.

A Bod Péterről, a XVIII. század kiemelkedő könyvtárosáról elnevezett megmérettetés komplex tehetséggondozó verseny a 7–10. évfolyamos tanulók számára. 1993-ban indult és ezzel első és egyetlen, az információk és a könyvtárak használatára építő országos tanulmányi verseny. Egyszerre vannak benne jelen a hagyományos és a modern eszközök, a logikus és a kreatív gondolkodás és kicsit az alkotás is. Amellett, hogy ez egy verseny, célja a könyvtárak és a könyvtárhasználati tudás megerősítése, népszerűsítése és ezzel összefüggésben a tudásról, az oktatásról való gondolkodás formálása és a módszertani modernizálás is.

A versenyt jelenleg a Könyvtárostanárok Egyesülete és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár szervezi a Nemzeti Tehetség Program, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával.

Célok

A verseny céljai az évtizedek alatt nem változtak: élményt, sikert nyújtani a tanulóknak az információkeresésen, könyvtárakon, olvasmányokon és a könyvtárostanárral való közös munkán keresztül. Ezek következményeként pedig természetesen az önálló tanulás, a tájékozódáson alapuló, felelős döntéshozásra való képesség fejlesztése.

Tantárgyaktól független, az információ keresésével és használatával kapcsolatos kihívásokat, megmérettetést kínálunk tanulónak és könyvtárostanárnak egyaránt. Versenyünkön a nyomtatott és online forrásokban fellelhető információkkal való hatékony munka, a logikus gondolkodás és nem a diákok fejében lévő információk mennyisége számít!

Hogyan lehet könyvtárhasználatból versenyezni?

A verseny során a diákoknak az információ, a dokumentumok és a könyvtárak használatát igénylő feladatokat kell megoldaniuk – vagyis nem könyvtáros, hanem könyvtárhasználati, sőt tágabban információhasználati feladatokat oldanak meg. A versenyzőknek megadott témában kell nyomtatott és internetes forrásokból információkat keresniük, azokat meg kell érteniük és a feladatok megoldásához fel kell használniuk. Az információk forrására pedig természetesen etikusan hivatkozniuk kell.

A versenyre készülés során a diákok a könyvtárostanárral közösen áttekintik, hogy a témában milyen információforrásokat érdemes használni a könyvtárban. Pl.: mi szól a témáról, azok milyen kulcsszavakkal, szakjelezetekkel kereshetők? Melyik tudományterület hogyan kapcsolódik hozzá? Mi elavult forrás, mi milyen célra használható? Ezt természetesen a nyomtatott, az elektronikus, a szöveges és nem szöveges forrásokban egyaránt vizsgálják. Mindezeket folyamatosan meg is vitatják, hiszen a válaszok a legtöbb esetben nem fekete-fehérek. A készülésben segítségükre vannak a korábbi évek feladatlapjai is.

A könyvtárakban találhatunk minden témában regényeket, lexikonokat, gyerekeknek és felnőtteknek szóló praktikus tanácsokat, tudományos elemzéseket. Olvashatunk helyi, országos és nemzetközi vonatkozásokról nyomtatva és online is. A diákok ezt teszik, a verseny három fordulójában különböző mértékben, de nyitott keretek között. Eközben jó és biztonságos helyen vannak, számos új információval, nézőponttal találkoznak, sokat olvasnak és gondolkodnak. Sok mindennel gazdagodnak. Ezt az iskolai könyvtárak és könyvtárostanáraik nyújtják nekik.

Az egyes fordulók feladatlapjai nem azt mérik, hogy mit tanultak meg a tanulók az egyes témákról. Kifejezetten cél, hogy olyan résztémákkal és megközelítésekkel találkozzanak, amire nem számítottak. Azt vizsgáljuk, hogy egy új témában hogyan találják meg a szükséges információforrásokat és azokban az információkat, majd azokkal hogyan dolgoznak. Természetesen az általános műveltség ebben segít, de cél, hogy olyan résztémákkal dolgozzanak, melyekről adatszerű tudásuk nincsen. Nem a megtanult információk mennyisége számít, hanem az új információkhoz való jutás és annak használati képessége.

A verseny során a tanulók a feladatokat könyvtári környezetben oldják meg, ahol egyszerre használhatják a nyomtatott állományt és a számítógép adta lehetőségeket.

A téma

A könyvtárban mindenről lehet kutatni. A versenyen ebben a tanévben az elsőség a téma, amely a tudományos felfedezésektől, a kiemelkedő teljesítményekig bármely területen megjelenhet. De volt már a verseny témája (teljes lista) a világűr, Dánia, az olimpiák, a fenntartható fejlődés és Mátyás király is.

A versenynek idén eddig az iskolai és az országos írásbeli fordulója zajlott le. Az Elsők a világban téma alatt foglalkoztak már az első bélyegekkel, azok céljával, Göncz Árpáddal, szabadon választott könyv- vagy könyvtártörténeti elsőkkel. Majd a 7-8. évfolyamosok az Élet és Tudományban való publikálás lehetőségének megvizsgálásán keresztül a lappal és például Hugonnai Vilmával és a diftériával. A 9-10. évfolymosok a pályaválasztásra készülve egy podcast tervezésével egyes szakmákkal és mai képviselőikkel kapcsolatban kutakodtak. Fókuszba került az első magyar gyümölcsfa-fajtajegyzék, az első magyar keresztrejtvény, a helyesírási szabályzat, a korai bankok és a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia.

Kilépünk az elavult pedagógiai keretekből

Iskoláinkban csak elvétve tudnak az elvárhatónak gondolt (könyvtár)pedagógiai alapelvek érvényesülni. Ennek szervezeti és szemléleti okai is vannak. Itt most a más szemlélet felvillantására teszünk kísérletet az ügy előmozdítása érdekében is.

Ezek újrahasznosíthatók könyvtárostanárok és bármely szakos kollégák számára. A feladatok önmagukban is előremutatóak, de a feladatsorok egyben különösen jól mutatják azt a (könyvtár)pedagógiai szemléletet, amit hatékonyabbnak gondolunk, mint a mai elterjedt gyakorlat.
Ezekből itt most néhányat kiemelünk:

Önálló tanulás, forrásalapú tanulás

A forrásalapú tanulás hatékonyságát – vagyis azt, amikor a diákok nemcsak a tankönyvből vagy az előadás szövegéből tanulnak, hanem maguk járnak utána – már hazai kutatás is bizonyította az 1970-es években. Ez a tanulási, tanítási mód akkor tud jól működni, ha a tanulóknak van ehhez szükséges tudásuk nemcsak a szövegértés, de az információkeresés és kiválasztás területén is. A Bod-versenyen alapvető, hogy a feladatokhoz a szükséges információforrást maguknak kell megtalálni.

Ez sokféle fokozatban működhet bármely tanítási helyzetben az időtől, a feladat igényétől és a gyerekek előzetes ismereteitől függően. Egyszerűbb esetben lehet erősen irányított, például ha a feldolgoztatni kívánt szövegrészletnek a bibliográfiai adatait adjuk meg, de adhatunk listát, amiből a tanulóknak kell a relevánsat kiválasztani, a keresést támogathatjuk kötelező vagy segítő szempontokkal, de lehet teljesen szabadkezet is adni a diákoknak. Ezek fokozatait és tervezését segíti a forrásalapú feladatok koordinátarendszere. Ez a mód nemcsak elmélyültebb tudást eredményez, hanem fokozatosan készít fel az önálló tanulásra, az egész életen át tartó tanulásra, hiszen az iskola befejeztével nem lesz aki megmondja, hogy miből mit kell megnézni ahhoz, hogy megoldjunk egy feladatot.

Problémaalapú, értelmes feladatok

Alapvető elvárásnak tekintjük, hogy a tanulandó tananyag, az elvégzendő feladat legyen értelmes és a diákok számára is érthető céljú. Ha a tanulók látják, hogy az az információ, az a részfeladat milyen célt szolgál, akkor nagyobb eséllyel értik meg és fogadják el a kutatás, a könyvtárhasználat célját, motiváltabbak lesznek a témával és a kereséssel való foglalkozásban is. A problémaalapú tanulás természetesen nemcsak a könyvtárhasználat esetén fontos, ez jelen kellene, hogy legyen minden tanítási helyzetben, de iskoláinkban jelenleg ebben nagy hiányt érzékelhetünk. A gyerekek túl sok esetben nem tudják, nem értik, hogy a megtanulandó tananyag, elvégzendő feladat mire jó. A Bod-versenyen kiemelten fontosnak tartjuk a miért kérdésre való választ.

Nem látjuk elegendőnek a tanulóközpontúsághoz, motiváláshoz a játékos vagy játékosnak tűnő feladatokat, mint pl. a szókeresőt. Egy iskolai helyzetben a pedagógusoknak van arra lehetőségük, hogy a tanítványaik ismeretében őket valóban érdeklő helyzetekhez kapcsolják akár a tanítást, akár a mérést. A Bod-versenyen erre nincs mód, de minden feladatsor valamilyen szituációba ágyazott, és minden részfeladat instrukciójában szerepel, hogy miért szükséges az a kiinduló probléma megoldásához.

A idei tanévben az egyik feladatsorban azon a gondolatmeneten mentek végig a tanulók, hogyan írnának egy rövid cikket az Élet és Tudományba. Ehhez a lap megismerésével utána kellett járniuk a tartalmi-formai feltételeknek, majd egy témában információkat gyűjteni és összehasonlítani azokat. A másik korcsoportban egy pályaorientációs podcasthoz kellett szakmák mai és első képviselőiről tájékozódni, kérdéseket feltenni, tagelni. A korábbi években a szituációk között szerepelt már hüllőmegfigyelési célú kirándulásszervezés, döntés egy közösségi tudományos projektbe való bekapcsolódásról, évfordulós bélyegtervezés, jó minőségű víz kiválasztási dilemmája, nemzeti űrállomáson keresztüli kutatás, családi nap szervezése, Dánia sokoldalú megismerése.

Használóközpontúság, tanulóközpontúság

A könyvtárhasználat tanításának hőskorában még előfordult, hogy a tananyag a könyvtártudomány egy leegyszerűsített változata volt. Ez sok tantárgyra a mai napig túlságosan jellemző maradt Magyarországon. A könyvtárhasználat tanítása az első NAT-tal jelentősen elmozdult ettől a szemlélettől és kifejezetten az információhasználati tevékenységekre való gyakorlatias felkészítésre fókuszál. A Bod-versenyen is minden a tevékenységhez szükséges elméleti tudást (pl.: fogalmakat, a lehetőségek típusait, pontos megnevezéseket) gyakorlati feladatba ágyazottan mérünk. Például az adatbázisokban való keresés során bizonyos célhoz kell keresni (pl.: írtak-e már korábban ebben a magazinban Hugonnai Vilmáról?) és ezt segítendő (és egyben mérendő) kérdezünk rá, hogy a kereséshez melyik (nevű) keresőmezőket használta.

Nyitottság, rugalmasság

Információkeresést mérő verseny lévén nincs kötelező vagy ajánlott irodalom a felkészüléshez. Nem a megtanult információk fontosak. Tartalmilag szinte bármi előfordulhat az egyes feladatokban. A feladattípusok is ritkán ismétlődnek egy az egyben. A tanulóknak rugalmasnak és nyitottnak kell lenniük, nem maradunk a tananyag, egy ismeretkör buborékjában. A feladatok többségére a válaszok többféle módon és forrásban is megtalálhatók, sőt,  közülük többre nem is egy elvárt válasz létezik, hanem számos alternatíva is. Ezek a feladatlapok értékelőit is izgalmas válaszok és néha kihívások elé állítják, ami lassítja a munkát, de a cél a minél valósabb szituációkhoz kapcsolódó feladat. Ebből követlezik az is, hogy az esetek 90%-ában az sincs megkötve, hogy nyomtatott vagy online forrást kell-e használni.

Résztvevők – Hol van még iskolai könyvtár, főállású könyvtárostanár?

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyre az iskolai könyvtáros, ideális esetben kifejezetten könyvtárostanár készíti fel a diákokat. Azoknak az iskoláknak a tanulói, ahol van működő iskolai könyvtár és azt a könyvtár és a pedagógia területén is szakképzett könyvtárostanár vezeti, a versenyen és az életben is előnnyel indulnak, hiszen a versenyen mért tudás, az információs műveltség az élet minden területén hozzájárul a sikerhez.

A verseny izgalmas, érdekes, nem a megszokott iskolai feladatokból áll. Nem kötődik egy-egy tantárgyhoz, így sok gyerek talál benne igazi élményt. A 2024/2025-ös tanévben országosan közel 670 diák indult el a versenyen, közülük 185-en jutottak be az országos írásbeli fordulóba, ami a előző tanévhez képest kicsivel nagyobb résztvevői létszámot jelent.

A döntőbe korcsoportonként 12 tanuló jut be. Ebben a tanévben 17 település 22 iskolájának 24 diákja:

Köszönjük a könyvtárostanároknak a felkészítő munkát! Ezzel is láthatóvá teszik, hogy azok az iskolák, amelyikben élő iskolai könyvtár van, ott a gyerekeknek több élménye és több esélye van a magasabb szintű olvasásra és tanulásra.

Olvasni jó, olvasni hasznos!

Ez a verseny alapvetően az információszerzésről és annak használatáról szól, de természetesen az olvasás ettől több. Ezért minden évben – a támogatások mértékétől függően – valamilyen kiadványt kap ajándékba minden, az országos írásbeli fordulóba jutott diák. A 2024/2025-ös tanévben az Élet és Tudomány kiadójának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (TIT) köszönhetően a gyerekek 2-3 lapszámot kaptak ajándékba, melyeket a feladatok megoldásához használniuk is kellett.

A sok ország kutatói által megfogalmazott Ljubljanai kiáltvány a magasabb szintű olvasás jelentőségéről c. dokumentum is azt hangsúlyozza, hogy a digitális világ növeli ugyan az olvasás mennyiségét, de a nyomtatott kiadványok olvasása elengedhetetlen a gondolkodás fejlődéséhez, a mélyebb megértéshez és ezen keresztül a jólléthez.
Az iskolai könyvtárak ezt is támogatják.