Az észt oktatás főbb jellemzői – Kai Tiislär észt pedagógus előadása alapján

A prezentáció gondolatait összefoglalta: Gönczöl Enikő

Az előadás címe – Az „észt minta”, azaz hogyan lett az észt oktatás Európa egyik legjobbja – arra a figyelemre méltó jelenségre utalt, hogy a nemzetközi PISA méréseken először 2006-ban részt vevő kis ország rövid idő alatt látványosan az élvonalba került. Bár az utolsó mérés némi visszaesést mutat, a három vizsgált területen világszinten elért 6-7. hely még mindig jelentős eredménynek tekinthető. A Tanítanék Mozgalom által szervezett, Észtország nagykövetsége és a HARNO (észt „Oktatási és Ifjúsági Hivatal”) segítségével megvalósított online eseményre 2025. február 5-én került sor.

Az oktatás sikeres átalakításában bizonyára fontos szerepet játszik az egykori észt elnök jelmondata, s annak szellemisége:

Az előadó, Kai Tiislär egy ideig Magyarországon élt, s megtanulta a nyelvünket, így beszámolóját tolmács nélkül lehetett követni. A tanárnő jelenleg főleg felnőttekkel foglalkozik, de korábban gimnáziumban dolgozott, és néhány órában most is tanít gyerekeket. Finn nyelvet oktat egy orosz tannyelvű iskolában.

E cikk alapját jelentő prezentációjában felvázolta az ország 1991-ben bekövetkezett függetlenné válása óta jellemző fő oktatási trendeket, egyaránt megemlítve a legfontosabb eredményeket és problémákat, s jelezte napjaink folyamatban lévő változásait is. Az iskolarendszer sajátosságainak bemutatása előtt röviden megosztott néhány alapvető, és az oktatást is befolyásoló tényt Észtországról.

Az ország jelenlegi népessége: 1 369 ezer fő.
Legnagyobb városai:

1. Tallinn (lakossága 454 ezer fő) – a főváros,
2. Tartu (lakossága 98 ezer fő) – egyetemi város,
3. Narva (lakossága 54 ezer fő) – az orosz határon található,
4. Pärnu (lakossága 41 ezer fő) – kedvelt üdülőváros

A lakosság etnikai megoszlása: 70% észt, 25% orosz, 2% ukrán anyanyelvű, és a további 3%-on 11 kisebb lélekszámú népcsoport osztozik.
Az észt és az orosz anyanyelvű lakosok aránya térségenként eltérő:
– Tallinnban például a lakosság 53%-a észt és 38%-a orosz anyanyelvű.
– Narvában viszont csak 6% az észt és 85% az orosz anyanyelvűek aránya.

Az intézményrendszer szerkezete:

• Az iskola előtt 18 hónapostól 7 éves korig biztosítanak ellátást, ami 3 éves korig a bölcsődét, 4 és 7 évek kor között pedig az óvodát jelenti. Ez utóbbi fontos jellemzője az iskolai tevékenységekre való játékos felkészülés.

• A tankötelezettség kezdete a 7 éves kor. Azoknak a gyerekeknek kell megkezdeniük az iskolát, akik az adott tanév október 1-jéig betöltik a 7. életévüket. A felső korhatár eddig 17 év volt, de ezt 2025-től 18 évre emelték, illetve a középiskolai tanulmányok befejezéséig.

• Az általános iskola 9 évfolyamos, 7 és 15 éves kor között nyújt alapfokú oktatást. Három szakaszra bomlik: 1-3, 4-6 és 7-9. osztály. Ez utóbbi jelenti az oktatásban az alsó középfokot, amit záró vizsgával fejeznek be a tanulók.

• A 16 éves korban megkezdhető, és általában 19 éves korig tartó felső középfokú oktatásnak két típusa van: a gimnáziumokban általános képzést kapnak a diákok, a szakiskolákban pedig alapfokú szakmai képzést (ez utóbbi – tartalmától függően 3 vagy 4 év lehet). Mindkét iskolatípusból tovább lehet lépni a felsőoktatásba. Ennek feltétele a középiskolai záró (érettségi) vizsga letétele.

• A 19 éves korban megkezdhető felsőoktatás bolognai képzési rendszerben zajlik (Bachelor / Master / PhD szint). A felsőfokú szakképzés tanulmányi ideje pedig általában 1,5-2 év.

Az iskolák fenntartása és működésük finanszírozása:

Az észt iskolák nagy részét önkormányzatok működtetik – 83% önkormányzati, 11% magán és 6% állami fenntartású.

• Az állami intézmények tisztán állami költségvetésből működnek.
• Az önkormányzati iskolák állami támogatásból és önkormányzati költségvetésből, vegyes finanszírozásban.
• Egyes nem állami iskolafenntartók kiegészítő támogatásokat kapnak az államtól bizonyos célfeladatok ellátására. (Jellemzően ilyen feladat a nem észt anyanyelvű tanulók magasabb óraszámban való nyelvtanulásának biztosítása.) Ez a többletforrás a pedagógusok bérezésére fordítható.

Beiskolázási körzetek és az iskolaválasztás szabadsága az általános képzésben:

• Az alapfokú oktatáson belül minden önkormányzati iskolának van egy kijelölt szolgáltatási területe. Ezen belül az összes tanköteles korú gyermeknek helyet kell biztosítania az intézménynek.

• Főleg a nagyobb városokban (például Tallinnban és Tartuban) vannak ugyanakkor olyan alapfokú intézmények is, amelyek nem beiskolázási körzetek szerint működnek, s ahová felvételi vizsga után kerülhetnek be a „legokosabb” gyerekek. (Ezeket a speciális tehetséggondozó iskolákat „elitiskoláknak” nevezte az előadó, s az észt nevük: Reaalkool, Prantsuse Lütseum vagy Inglise Kolledz.)

• Gimnáziumba ugyancsak felvételi vizsga alapján kerülhetnek be a jelentkezők, Kisebb településeken könnyebb bejutni a kívánt intézménybe, míg a nagyobb városok legjobb iskoláiba nagy a túljelentkezés. Azt, hogy melyik gimnázium mennyire vonzó, befolyásolja az intézményeknek az érettségi vizsgák eredményei alapján készül országos rangsorban elfoglalt helye.

• Az általános képzést nyújtó középiskolák speciális típusát képviselik az állami gimnáziumok, amelyek közvetlenül az Oktatási és Kutatási Minisztérium irányítása alá tartoznak. Az első ilyen intézményt 2012-ben nyitották meg Viljandi-ban és a számuk 2024-ben már 28 volt. Néhány kisebb település mellett minden nagyobb városban, illetve megyeközpontban létrehoztak ilyeneket.

Ennek az intézménytípusnak a fejlesztése kiemelt oktatáspolitikai cél Észtországban, amivel az állam azt kívánja elérni, hogy a diákok az ország minden régiójában egyformán magas színvonalú és sokszínű felső középfokú oktatásban részesülhessenek.

Az állami gimnáziumok egy része régebbi épületek felújításával jön létre, de jelentős a teljesen új beruházások aránya is. Az új létesítmények esetében a költségek 85%-át az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja és 15%-át a nemzeti költségvetés fedezi.

Ezekben a gimnáziumokban a hagyományosnál több szabadon választható tudásterület érhető el a diákok számára. Az iskolák együttműködnek az egyetemekkel, ahol a diákok órákat is látogathatnak. A tanulóknak lehetőségük van rá, hogy – a minimum előírások teljesítése mellett – saját maguk alakítsák ki egyéni tanulási útjaikat.

Az előadó elmondta, hogy 2023-ban Tallinnban három ilyen állami gimnázium nyílt, amiből kettő teljesen új épületben kezdte meg a munkáját – a tanulás változatos formáit támogató belsőépítészeti térkialakítással. Ezeknek az iskoláknak az életébe az alábbi linkek segítségével lehet bepillantani:
Mustamäe Riigigümnaasium – honlap: https://www.murg.ee/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UC7fbO98KIrdsYx0QmLV0czg/videos
Pelgulinna Riigigümnaasium – honlap: https://perg.ee/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCqGnL-Bn2JNLruPlgjSeruA/videos
Ez utóbbi iskola egyben Észtország legnagyobb faépülete, amely számos építészeti díjat is nyert. Sokféle lehetőséget kínál a közösségi tevékenységekre, de vannak hangulatos terei az elvonuláshoz is. Az épületet a lakóhelyi közösség számára nyitott park veszi körül, ahol sportlétesítmények, üvegházak, szabadtéri tanulópavilonok találhatók.

Észtországban magas azon fiatalok aránya, akik nem vesznek részt semmilyen képzésben, de nem is dolgoznak (nemzetközi terminológiával: NEET = Not in Education, Employment and Training). 2023-ban 28 ezer volta a számuk. Az oktatáspolitika célkitűzése annak elérése, hogy 2035-re a 20-24 éves fiatalok 90%-a középfokú végzettséggel rendelkezzen.

• Szakmai képesítést az általános iskola 9. osztályának befelezése után szakképző iskolákban, vagy a gimnázium elvégzése után a felsőfokú szakképzés keretében szerezhetnek a fiatalok. A szakképző helyek 98%-a államilag finanszírozott, ami azt jelenti, hogy a tanulók számára ingyenes. Problémát jelent azonban az a trend, hogy a szakképzésben évről évre nő a 25 évnél idősebbek, és csökken a fiatalok aránya. 2024-ben a szakképző iskolába járó tanulók 58%-a olyan felnőtt volt, aki új képesítést akart szerezni a már meglévő mellé. 25%-uk pedig már felsőfokú végzettséggel is rendelkezett. Sok olyan 40 év feletti tanult a szakképzésben, aki csupán a hobbijához akart új készségeket elsajátítani. A kormány ezért azt tervezi, hogy a 2025/26-os tanévtől részben fizetőssé teszi a szakmai képzést az olyan felnőttek számára, akik azonos szinten kevesebb, mint 5 éve szereztek képesítést, vagy kevesebb, mint 10 éve fejezték be az egyetemet – tehát tudásuk még nem szorul megújításra. Az indokolt pályaváltásokat azonban továbbra is támogatni kívánják.

• Észtországban 18 felsőoktatási intézmény működik: 13 állami egyetem és 5 magán felsőoktatási intézmény. A képzési szint legnagyobb problémáját a lemorzsolódók magas aránya jelenti. 2021-ben mintegy 9000 fiatal végzett a felsőoktatásban, ugyanakkor csaknem 7000 fő maradt ki menet közben. A Fejlesztési Monitoring Központ a közelmúltban készített egy szakértői elemzést, melynek címe: A felsőoktatás jövője. Fejlesztési trendek 2035-ig. Az elemzés megállapította, hogy az egyetemi tanulmányok gyakran a szakdolgozat elkészítése, illetve megvédése előtt szakadnak meg. A kimaradás leggyakoribb okai pedig a következők: a fiatalok munkába állnak (ez főként az informatika szakosokra jellemző); anyagi gondjaik vannak; rájönnek, hogy rossz szakot választottak; nem tudják összehangolni a tanulást az életük egyéb feladataival.

Észtországban kétszintű a tartalmi szabályozás: központi szintjét a nemzeti alaptanterv képviseli, s az iskolák ezzel összhangban alakítják ki saját helyi tanterveiket.

A jelenleg érvényes nemzeti alaptantervet 2024-től vezették be. Középpontjában 8 általános kompetencia áll, melyek fejlesztését a teljes tanulási folyamatnak, valamennyi műveltségi terület esetében, a közoktatás teljes időtartama alatt támogatni kell. E kompetenciák a következők: kulturális kompetenciák; szociális és állampolgári ismeretek; önrendelkezés; tanulási, kommunikációs, matematikai-természettudományi és technológiai, valamint vállalkozói kompetenciák és digitális írástudás.

A nemzeti alaptanterv olyan normákat határoz meg az ország minden alap- és általános középfokú képzést nyújtó intézménye számára, amit a fenntartás módjától függetlenül minden iskolának be kell tartani. A tanterv azt rögzíti, hogy melyik kompetenciaterületen milyen szintre kell eljutni az egyes iskolafokokon. De azt, hogy ezt milyen módon teszik meg, azt az iskolák maguk dönthetik el.

A helyi tantervet minden iskolában az adott nevelői közösség készíti el. Ebben rögzítik a célokat, a támogatandó értékeket, a fejlesztendő kompetenciákat, a tanulás szervezeti kereteit, a segítő szolgáltatások biztosításának rendjét és a tanulás évfolyamonkénti tartalmi vázát.

A tanulásszervezés legfontosabb új jellemzői:

• A hangsúlyt igyekeznek áthelyezni a tanításról a tanulásra.

• Az általános iskolákban továbbra is mindenki számára egységes a tantárgyi struktúra. A gimnáziumokban azonban kurzusokra oszlik a tartalom, melyek közül egyesek kötelezőek, míg mások szabadon választhatók. A kurzusok kínálatát a maguk a gimnáziumok állítják össze. A középiskola elvégzéséhez minimum 96 kurzus elvégzése szükséges (természetesen ez a szám az egyéni érdeklődés függvényében több is lehet).

• Átalakulóban van az idegen nyelvek oktatásának gyakorlata is. Az első idegen nyelv tanulása – ami többnyire az angol, de lehet francia is – gyakran már első osztályban megkezdődik. A második idegen nyelv tanulásának kezdő időpontja a 4-5 vagy 6. osztály. Korábban ez mindig az orosz nyelv volt, mert bőven voltak hozzá tanárok, és így ez volt a legegyszerűbb megoldás. 2022 óta központi elvárás, hogy az intézmények két második idegen nyelvet kínáljanak (az egyik továbbra is lehet akár az orosz). Az általános iskola végére elvárt idegen nyelvi tudásszint (legalább az egyik nyelvből) a B1.

A közoktatásban hozzávetőleg 164 ezer tanuló vesz részt.

Tanulmányi idő és osztálylétszámok:

• A tanév hossza 35 hét (175 nap).
• A hosszabb nyári szünet mellett 4×1 hetes szünetük van a diákoknak.
• A maximális osztálylétszám az általános iskolában 24-26 fő (de a gyakorlatban előfordul, hogy ennél többen vannak, ha pl. kevés a tanár); gimnáziumban nincs felső határ.

A megengedett heti óraszámok évfolyamonként:

1. osztály: 20 óra,
2. osztály: 23 óra,
3-4. osztály: 25 óra,
5. osztály: 28 óra,
6-7. osztály: 30 óra,
8-9. osztály: 32 óra.

A gimnáziumokban csak a minimális tanulási idő van előírva, ami az iskola döntése és a tanulók egyéni választása szerint szabadon alakítható.

Ingyenes szolgáltatások és támogatások:

• Az oktatás (a magániskolák kivételével) ingyenes.
• Emellett az alábbi ingyenes szolgáltatásokat nyújtják a diákoknak: ebéd, tankönyvek, az iskolába való eljutáshoz szükséges közlekedés.
• A szülők időnként megvásárolnak olyan taneszközöket (főként az idegen nyelvekhez kapcsolódóan), amelyekbe beleírhatnak a gyerekek.
• Rászorultsági alapon egyes tanulók további támogató szolgáltatásokat is kaphatnak.

Inklúzió:

A közoktatásban jelenleg csaknem minden 5. tanuló támogatásra szorul a tanulmányai során. Ez évente nagyjából 29 ezer tanulót jelent, akik közül 9 ezer fokozott és speciális támogatást igényel. Észtországban oktatáspolitikai célként fogalmazódik meg az inkluzív nevelés fontossága, ami azt jelenti, hogy „a tanuló lakóhelye szerinti nevelési-oktatási intézmény figyelembe veszi a tanulók egyéni tanulási és szociális képességeit, szükségleteit és biztosítja a szükséges támogató rendszerek elérhetőségét.” Alapelv, hogy az iskolai támogatás ne a diagnózisokból induljon ki, hanem az egyéni tanulói szükségletekből. A személyre szabott támogatások hatékony biztosításának azonban sok helyen nincsenek meg a személyi feltételei. A legnagyobb probléma jelenleg ezen a téren a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

A 2035-ig tartó Oktatásfejlesztési terv kiemelt célja: „a magas színvonalú és befogadó oktatáshoz való jog biztosítása. Ez azt jelenti, hogy az oktatás elérhető és hozzáférhető, a tanulás támogatott, a tanulási lehetőségek megfelelnek a tanulók képességeinek és igényeinek” azért, hogy az oktatási rendszer támogatni tudja a társadalmi kohéziót.

Az évközi tanulmányi munka értékelése:

Az általános iskola 1-2. osztályában szöveges értékelést használnak.
Az oktatási rendszer többi szintjén a hagyományos ötfokú osztályozást alkalmazzák.

Országos mérések és vizsgák:

Az oktatás rendszer fontos kimeneti pontjait képviseli az általános iskola 4., 7., és 9., valamint a középiskola 12 évfolyama.

• 4. és 7. osztály végén országos szintű felmérésben vesznek részt a tanulók. Ennek területei: szövegértés-szövegalkotás, matematika és természettudományok (az iskolai oktatás nyelvének megfelelően észtül vagy oroszul), valamint a nem észt anyanyelvű gyerekek esetében az észt nyelv életkornak megfelelő szintje (A1, illetve A2).
• A általános iskola 9. évfolyama alapvizsgával zárul, melynek tartalmi területei: szövegértés-szövegalkotás és matematika (az iskolai oktatás nyelvének megfelelően észtül vagy oroszul), valamint a nem észt anyanyelvű gyerekek esetében az észt nyelv életkornak megfelelő szintje (B1).
• A gimnáziumi tanulmányok záró (érettségi) vizsgájának kötelező tárgyai: szövegértés-szövegalkotás és matematika (az iskolai oktatás nyelvének megfelelően észtül vagy oroszul), angol nyelv, valamint a nem észt anyanyelvű gyerekek esetében az észt nyelv életkornak megfelelő szintje (B2).

Közismert tény, hogy a függetlenné válás után az informatika lényeges szerepet játszott az észt állam kiépítésében. Így ma Észtország a világ egyik leginkább digitalizált társadalma. Az ország területének nagy része szélessávú internettel van lefedve. A lakosság számára számos közszolgáltatás érhető el online formában, és ez fontos elvárásokat támaszt az oktatással szemben is.

• Az első nagy kormányzati program, amely azt célozta, hogy az oktatás meg tudjon felelni az új elvárásoknak, a „Tigrisugrás” nevet viselte. Ennek részeként 2000-ben minden iskola megkapta az első számítógépeit, 2001-től elérhető a diákok számára az internet, és azóta is folyamatos az infrastruktúra korszerűsítése. 2005 óta dolgoznak az iskolákban oktatástechnológusok, akikre úgy tekintenek, mint „tolmácsokra” a tanárok és a technológia között. Ők olyan tapasztalt tanárok, akik mesterfokozatot szereztek az informatika területen.

• Anélkül, hogy az előadó ebbe a témába mélyebben belemerült volna, megemlített számos olyan programot, amely a digitális írástudás fejlesztését, illetve alkalmazását szolgálják az oktatási rendszeren belül:
  • Az óvodai adminisztrációt az eKindergarten ELIIS online támogató rendszer segíti, az iskolák pedig e-naplókat használnak.
  • A Tahvel nevű Tanulmányi Információs Rendszer a szak- és a felsőoktatást támogatja, adatcserével és folyamatautomatizálással segítve azokat. A hallgatói felvételi rendszer támogatója a SAIS nevű szoftver.
  • A különféle szintű vizsgák lebonyolítását az E-Test és EIS e-Assessment adatbázis támogatja, amely kapcsolódik az észt oktatási információs rendszerhez és az X-Road adatcsere-platformhoz.
  • Minden diák használhat különböző típusú ingyenes digitális tananyagokat. Ezek állami fejlesztésű portálja az E-Iskolatáska. Emellett az előfizetéses rendszerben működő, magántulajdonban lévő OPIQ portál digitális tankönyveket biztosít minden tanulmányi szinthez és tantárgyhoz, amelyek használatáért az iskolák fizetnek.
  • Az iskolák által széles körben használt webalkalmazás az eKool és a Stuudium nevű program, amely segíti a szülők, tanárok és diákok együttműködését, és a tanításhoz, tanuláshoz szükséges összes információ rendszerezését. Ezek mellett sokan használják a Moodle e-learning környezetet is, amit az Észtországi Oktatási és Ifjúsági Tanács ingyen biztosít minden iskola számára.

Az előadó megjegyezte ugyanakkor, hogy nem csak online anyagokat használnak a tanulók: vannak hagyományos tankönyveik és munkafüzeteik is.

• Vannak fakultatív programok is, amelyek középpontjában az információs technológia és a mérnöki tudományok összekapcsolása áll – és célcsoportja minden gyermek, az óvodás korútól az középiskolásokig. Ezek közé tartozik például a 2012-től működő ProgeTiger nevű program. Bővebben erről még:
  https://e-estonia.com/a-decade-on-estonias-progetiger-is-gearing-up-to-teach-ai-to-students
  https://www.educationestonia.org/progetiger-programming-school-kindergarten
  
• Ezek között vannak kifejezettek lányoknak szóló programok is, melyek célja, hogy bátorítsák őket ennek a pályairánynak a választására. Ilyen országos program a 2018 óta működő Unicorn Squad mozgalom, amely a 8-14 éves lányok érdeklődését igyekszik felkelteni a technológia, a robotika és a természettudományok iránt. Ez a program minden megyében működik. A tanév során folyamatosan kapják a feladatokat a résztvevők, amikkel a hét meghatározott napján, szakköri formában foglalkoznak az iskolai órák után. Nyáron pedig táborokban vehetnek részt. Bővebben: https://unicornsquad.ee/?lang=en
• Ehhez a mozgalomhoz kapcsolódnak 2023-tól a Tallinni Műszaki Egyetem Unicorn Squad PRO kurzusai, amiket középiskolás lányoknak szerveznek.

• Vannak népszerű programok a médiában is, amelyek a közszolgálati televíziós csatornán keresztül igyekeznek megragadni a gyerekek műszaki-természettudományos érdeklődését. Ezek közül a legrégebbi a 2011 óra futó Rakett69 című TV műsor, amely különféle természettudományos és technológia ismeretek komplex, kreatív felhasználására ösztönzik az egymással versengő tanulói csoportokat egy-egy konkrét probléma megoldásához kapcsolódóan: https://rakett69.ee/avaleht

A közoktatásban dolgozó tanárok száma hozzávetőleg 17 500 fő.

A teljes munkaidő heti 35 óra, amiből 18-24 óra az, amit az osztályteremben kell tölteni – de a tanároknak az a véleménye, hogy ennél biztosan többet dolgoznak.

Az előírt minimális tanári fizetés 2024. január 1-je óta: 1820 Euró. Amit ténylegesen kézhez kapnak, az lehet ennél magasabb is, mert egyrészt az iskolafenntartók ezt saját forrásgól kiegészíthetik, másrészt dönthetnek a hatókörükbe tartozó iskolák hálózatba szervezésétről olyan módon, hogy a tanári állások száma mindig összhangba legyen a jellemzően csökkenő tanulói létszámmal.
Befolyásolhatják a tanári fizetéseket az arra irányuló állami beavatkozások is, hogy észt nyelvű tanárokat küldjenek olyan területekre, ahol hiány van belőlük. Így például az orosz többségű Narvában másfélszer akkora a tanárok fizetése, mint Tallinnban.

Általában elmondható, hogy problémát jelent a tanárhiány. Nem elég népszerű a pálya és néhány éven belül ezrek fogják elhagyni. A tanárok 20%-a ma 60 év feletti, 55%-a pedig 50 évesnél idősebb. Az oktatás magas színvonalának fenntartásához évente több száz új tanárra lenne szükség, de ennél lényegesen kevesebben végeznek a szükséges szakokon és akik jelenleg képzésben vesznek részt, azok többsége már pályán lévő tanár.

Észtországban két egyetemen folyik tanárképzés, Tallinnban és Tartuban. A legnépszerűbb az óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a logopédus szakirány, de ezekből van jelenleg a legnagyobb hiány is. Ugyanakkor a képzés egész területén jelentős a menet közbeni lemorzsolódás. 2022-ben a pedagógusjelölteknek csak a 81,2%-a teljesítette a képesítési követelményeket. (2014-ben ez még 90,1% volt.)

Az iskolákba belépő pályakezdő fiatalok közül is viszonylag sokan hagyják el a pályát és nem is akarnak oda visszatérni. A legnagyobb problémájuk az alacsony fizetés és a szakmai, mentori támogatás hiánya.

Egy 2022. évi felmérés alkalmával a megkérdezett tanárok több mint 90%-a mondta azt, hogy kiégett, s ennek fő okaként a következőket jelölte meg: kevés a tanár, ezért sokat kell helyettesíteni, ami túlterheli őket; sok az SNI tanuló és kevés a speciális szakember, aki megfelelően tudna foglalkozni velük.

A súlyos problémákra reagálva a kormány a pályára lépést ösztöntő anyagi támogatás bevezetésével próbálkozik, amit pályázat útján lehet elnyerni. Ezt olyan fiatalok kaphatják meg, akik első alkalommal vállalnak munkát általános képzést nyújtó vagy szakképző iskolában, és vállalják, hogy legalább öt évig ott is maradnak. E támogatás összege 2024-ben közel 16 ezer euró volt.

Az állam a civil társadalom oldaláról is próbál erőforrásokat bevonni az oktatásba:

• Ezt a célt szolgálja például a Fiatalok az oktatásba elnevezésű program, amely olyan személyeket igyekszik bekapcsolni az oktatásba, akik eredetileg valami mást tanultak a felsőoktatásban. Az erre vállalkozók 1-2 éves tanárképzési kurzust követően léphetnek be munkavállalóként az iskolákba.
• Létezik egy Vissza az iskolába nevű program is, amely azokat akarja visszacsábítani a pályára, akik pedagógusként végeztek, de más területen dolgoznak.
• Működik egy Helyettesítő pedagógus nevű internetes rendszer is, amely 2024-ben indult és napi 24 órában elérhető szolgáltatást nyújt. Abban segít, hogy ha valahol bármi okból kiesik egy pedagógus az iskolából, akkor azonnal küld oda tanárt. Ebbe a programba már egyetemisták is bekapcsolódhatnak. A helyettesítők fizetése megfelel az aktuális tanári bértáblának.

A nehézségek súlyosságát jelzi, hogy 2024 januárjában nagyarányú pedagógussztrájk volt Észtországban. Ennek hatására a 2024 decemberében létrejött egy 2026-2028 közötti időszakra szóló oktatási megállapodás, melyhez a kormány mellett az iskolaigazgatók, a pedagógusok, a magániskolák szervezeteit, valamint néhány intézményfenntartó önkormányzat is csatlakozott. Ennek célja az oktatásra fordított anyagi források növelése, a pedagógusok fizetésének emelése és karrier lehetőségeinek javítása, valamint a terület strukturális problémáinak megoldása – az oktatási rendszer rugalmasságának és az iskolák autonómiájának megőrzése mellett.

A dokumentum heti 21 órában állapítja meg a pedagógusok kötelező óraszámát. Rögzíti, hogy a fenntartóknak milyen arányt kell biztosítania a tanulók és a tanárok között. Eszerint 1-6. osztályban 12, 7-9. osztályban 11 és középiskolában 15 tanulóra kell jutnia egy pedagógusnak. Ugyancsak részét képezi a megállapodásnak egy új életpályamodell bevezetése, amely a következő négy szakaszból áll: 1. kezdő, 2. tanár, 3. vezető tanár, 4 mestertanár, ami egyúttal fizetési kategóriákat is jelent. (Valami hasonló rendszer már volt korábban Észtországban, de az megszűnt és most újra akarják indítani.)

Ez a megállapodás illeszkedik a 2021-2035 közötti időszakra szóló fejlesztési tervhez, amelynek SWOT elemzéséből az alábbi erősségeket érdemes kiemelni:

• Az oktatást az állam és a társadalom is nagyra becsüli.
• Az oktatási rendszerben dolgozók minden szinten nagyfokú autonómiával rendelkeznek, beleértve az erőforrások kezelését is.
• Az állami oktatáspolitika bizonyítékokon alapul, bevonja a kutatókat a stratégiai döntések meghozatalába.
• A társadalom bízik a tanárokban.
• Jól működnek a pedagógusokat és iskolavezetőket összefogó és támogató hálózatok (egyesületek és szakszervezetek).
• Az egyetemi tanárképzés megfelelő felkészítést nyújt.
• Nő a digitális írástudás, ami jól segíti az oktatást.

A felmérések tanúsága szerint maguk a pedagógusok legfontosabb értékként az autonómiájukat jelölték meg.

A függetlenné válás óta két párhuzamos iskolarendszer működik Észtországban: egy orosz és egy észt nyelvű. A PISA vizsgálatok azt mutatják, hogy jelenleg Észtország kínálja a legjobb orosz tannyelvű oktatást a világon, ami azonban átlagosan egy tanévvel elmarad a helyi észt tannyelvű oktatástól – annak ellenére, hogy az orosz tannyelvű iskolák diákjai saját anyanyelvükön oldják meg a feladatokat. Az oktatás irányítói szerint a háttérben meghúzódó ok az lehet, hogy évtizedek óta nem képeznek tanárokat az orosz nyelvű iskolák számára – ezeknek az iskoláknak a tanárai közül sokan 50-60 felett vannak –, és hiányoznak a modern orosz nyelvű oktatási anyagok is.

A kormány úgy kívánja megoldani ezt a problémát, hogy az oktatási rendszer egészét át akarja állítani az észt tanítási nyelv használatára. Az átállás programja, mely 2030-ig tart, 2024 augusztusában kezdődött az óvodákban, ahol ma már minden foglalkozás észt nyelven zajlik. A program 2025-ben az általános iskolák 1. és 4. osztályában folytatódik. 2026-ban már az 1., 2., 4. és 5. osztályban fog működni és így tovább, felmenő rendszerben tér át az oktatás egésze az új gyakorlatra.

Ezzel párhuzamosan működik az az akcióterv, amely a következő 4 évre 300 millió eurós beruházást irányoz elő az állami költségvetésből, és 46 millió eurót az uniós strukturális alapokból, s amelynek a célja a tanárok észt nyelvtanulásának támogatása. A tervezet előírja, hogy mindenkinek, aki az oktatásban dolgozik, ha nem észt anyanyelvű és közismereti tárgyat tanít, C1 szintű észt nyelvismerettel kell rendelkeznie. Ha idegen nyelvet tanít, abban az esetben elegendő a B2 szintű észt nyelvismeret. Ha ezt nem teljesíti a megadott határidőn belül, akkor elveszítheti az állását.

Az állam ingyenes nyelvi kurzusokkal támogatja a nyelvtanulást, szakmai fejlesztési programokat szervez az iskolavezetők számára és magasabb fizetést biztosít az orosz többségi lakosságú térségekben az észt nyelven tanító pedagógus számára. (Ez a fizetési szorzó az óvodákban 1,3-szeres, az iskolákban pedig 1,5-szeres.)