„Kussolni vagy felmondani? – nem vagyok hajlandó választani”
Sikerként könyveli el a kormány, hogy – számításaik alapján – csak 1205 pedagógus ment el a közoktatásból a státusztörvény hatására – legalábbis ez derült ki Rétvári Bence a Magyar Nemzetnek adott interjújából. Megkérdeztünk három olyan tanárt, akik részt vettek tiltakozó akciókban korábban, vajon tényleg azért maradnak-e, mert már elégedettek a státusztörvénnyel.
▶︎ Siker? A kormány szerint a pedagógusok 99 százaléka maradt a pályán, ráadásul azért, mert elégedettek a bosszútörvénnyel.
▶︎ Alábbi videónkban három olyan pedagógussal beszélgetünk, akik részt vettek tiltakozásokban, vajon tényleg azért maradtak-e a pályán, mert elégedettek.
A számok – legalábbis egyelőre – a kormányoldalon is meglehetősen képlékenyek: míg az oktatásügyi államtitkár 1205 pályaelhagyóról beszél, pár héttel korábban Gulyás Gergely kormányszóvivő „alig” 700 távozót emlegetett. Mindeközben a kormányhoz közel álló médiumokban egyre terjed az a narratíva, hogy
“Fel vagyok háborodva azon, hogy arról kell beszélnem, miért nem mondtam fel” – fejti ki videónkban Talyigás Anikó, aki szintén nem mondott fel az ősszel, és akivel már tavasszal beszélgettünk erről a kérdésről is: ezt a videónkat ezen a linken érheted el. A középiskolában matematikát tanító pedagógus – aki egyébként a Pedagógus Egység aktivistája is –, most is elmondta, hogy folyamatos dilemma számára, menjen-e vagy maradjon.
Ezzel az irodalmat tanító Takács Gergely teljesen egyetért. A középiskolai történelemtanár viszont azt is hozzáteszi, hogy
Takács Gergely ennek megfelelően azt is eldöntötte, hogy nem “kussol”. Ha ezért kirúgják végül, akkor sem. Talyigás Anikó „maradásának” is a szólásszabadság a feltétele.
Az irodalomtanár Kriston Attila hozzáteszi: csak akkor van értelme a munkájának, ha jó irodalmi szövegeket taníthat, és ha beszélgethet arról is, ami éppen történik a országban.
Mindhárom tanár elmondta, hogy vannak, akik – egzisztenciális, vagy családi okból – nem hagyhatják ott a pályát. Sokan vannak ilyenek a kistelepülésen élő kollégák között, és gyakran kénytelenek így gondolkodni azok is, akik pár évre vannak csak a nyugdíjkorhatártól.
Azzal kapcsolatban is gyakori a bizonytalanság, hogy mihez kezdjen egy pedagógus, ha hosszú évek után kénytelen otthagyni a katedrát. Ez a kérdés érthetően felmerül sokakban – azonban emiatt egyáltalán nem mindenki aggódik:
“Szerintem egy tanárnak olyan képességei vannak, hogy mindig talál munkát” – mondja Talyigás Anikó.