Biztos posztok

Nem csak a helyesírással vannak gondjai Rétvári Bencének

▶︎ A cikk alján te is aláírhatod a Tanítanék petícióját, ami a bosszútörvény visszavonására szólít fel.

Rétvári Bence bosszútörvény ügyében posztolt egyet. Amit viszont leírt, annyira meghökkentő, hogy nem mehettünk el mellette szó nélkül.

Rétvári posztja ugyanis kitűnő lenyomata annak, amit a kormány státusztörvény ügyében csinál.

Egybeírás-különírás

A rövid poszt legszembetűnőbb problémája nyilvánvalóan a némiképp kínos helyesírási baki. Az egybeírás-különírás talán tényleg nem a legszerethetőbb része a magyar ortográfiának, de joggal várnánk el, hogy egy oktatásügyben magát gyakran exponáló belügyi államtitkár adjon annyira magára, hogy valakivel átnézeti a posztjait. Az, hogy „Az új pedagógus életpálya törvénnyel megszűnik a portfólió készítés kötelezettsége” több sebből vérzik, helyesen úgy kellene írni, hogy

Az új pedagóguséletpálya-törvénnyel megszűnik a portfóliókészítés kötelezettsége.”

De felesleges is erre sok szót pazarolni, hiszen ez a kormányzat számtalanszor felmutatta már konok eltökéltségét az akadémiai helyesírás bojkottálására, amennyiben az a saját méltóságos helyesírását érintené: gondoljunk csak a szép emlékű Nemzeti Erőforrás Minisztérium (helyesen: Nemzetierőforrás-minisztérium), vagy akár a ma is virágzó kormányzati álcivil Nemzeti Pedagógus Kar (helyesen Nemzeti Pedagóguskar) jogszabályba kristályosított, hivatalos írásmódjára.

De nem ez a legfőbb baj Rétvári posztjával.

Tényleg? Tényleg megszűnik?

Egy igazi megelepetés. Rétvári posztjától jobban megdöbbenünk, mint ha az derülne ki róla, hogy homofób kirohanásai ellenére valójában meleg fiúkról szóló képregényeket olvas. Az általa oly hosszan, a közmédiában, a megyei lapokban és más udvari médiumokban dicsért tervezetet ugyanis egészen nyilvánvalóan nem ismeri. Nem ismeri eléggé ahhoz, hogy tudja, hogy

nem, nem szűnik meg a portfólióírás kötelezettsége, hiszen továbbra is kötelező minősítő vizsgát tennie minden gyakornok besorolású munkavállalónak a pedagógus 1. fokozatba lépéshez. Ennek pedig eleme a portfólióírás. A tervezetük szerint is.

Rétvári esete egy igazi állatorvosi ló: jól mutatja, hogy olyan emberekkel kellene „vitát” folytatni a bosszútörvény ügyében, akik abszolút nem ismerik magát, a kormányzat által erőltetett tervezetet sem, azonban – talán pont ezt a tudásbeli problémát ellensúlyozandó – konok, vádaskodó, személyeskedéstől sem mentes kirohanásokkal árasztják el a propagandasajtót. Mely vádak így természetesen semmilyen konkrét aggályra, aprólékosan kifejtett érvre sem reagálnak.

Kifacsart logika

Rétvári Bence nem akárki a belügyminisztériumban. A korábban az EMMI kötelékében dolgozó államtitkár gyakran és hangsúlyosan nyilvánul meg a közoktatás kérdéseiben. Az, amit ő bemutat, irányadó. Annak, hogy nem tartja fontosnak megismerni saját, „társadalmi egyeztetés” alatt álló tervezetüket, hogy szakmai vita helyett helyénvalónak és elegendőnek gondolja a puszta sorosozást, dollárbaloldalazást, üzenete van: ez az ember nem tartja fontosnak, hogy megismerje a jogszabálytervezetet. Nem érvelés, nem vita és szakmai egyeztetés az elvégzendő munkája. Nem ez a célja.

A feladata ugyanis a porhintés. Az ötlettelenség, az öntelt inkompetencia, az életveszélyes tájékozatlanság, esetenként a mohóság elpalástolása. Ennek esik most áldozatul a közoktatás.

A maga nemében azért zseniális Rétvári. Egy amatőr performance-művész eltökéltségével lép Samuel Beckett és Salvador Dalí, esetleg Bohumil Hrabal vagy Jiří Menzel nyomdokába.

Rétvári ugyanis azt a – képzelt – alkut ajánlja fel posztjában, hogy mindenki nyugodjon le: ha csend lesz, akkor leveszik a vállakról a portfólióírás merőben értelmetlen feladatát.

Rétvári csak azt felejti el, hogy a pedagógusminősülés értelmetlen és ostoba rendszere nem egy természeti csapás, amit nekik kellene hősiesen felszámolni.

Ez bizony ennek a kormánynak a szintén teljesen önkényesen, mindenféle szakmai vitát, javaslatot visszautasítva bevezetett, és most látványosan elbukott „innovációja”. Rétvárin keresztül pedig most azt kommunikálják, hogy ha mindenki becsicskul, és szó nélkül elfogadja a legújabb kormányzati baklövést, akkor hajlandóak lesznek részlegesen felszámolni az egyik előző baklövésük súlyos következményeit. Csak annyit kérnek, hogy mindenki fogja be a száját, és ne beszéljen ennek az újabb baklövésnek a már most teljesen jól latható, tragikus következményeiről.

A kérdés már csak annyi, hogy ha a kormány saját „civil” szakértője szerint is az összeomlást hozza el, ha ebben a formában vezetik be a törvényt, ha a tervezet gondozásával megbízott Rétvári államtitkár nyilvánosan adja tanúbizonyságát annak, hogy fogalma sincs, egyáltalán miről is szól ez az egész,

ki és miért ragaszkodik továbbra is ehhez a – kormányon innen és túl is – látványosan megbukott törvénytervezethez?

▶︎ Ha érdekel, mi változik a bosszútörvény tervezetében a látszategyeztetések során, az NDI-n folyamatosan vezetik a változásokat, avagy itt a CKP rövid összeállítása.
▶︎ Támogasd ezen a linken a Tanítanék erőfeszítéseit, hogy még sok ilyen cikket írhassunk a jövőben.
▶︎ Írd alá te is, hogy ne nyújtsák be a bosszútörvényt! Az alábbiakban a Tanítanék petícióját találod.