Nyolc nap alatt 114 941 szavazat az alternatív oktatási népszavazáson
Véget ért a hétigenes alternatív oktatási népszavazás, nyolc nap alatt több mint 114 ezer embert értek el a szervezők.
– ennyi szavazat érkezett nyolc nap leforgása alatt az Egységes Diákfront által kezdeményezett alternatív szavazáson, amit a diákszervezet az aHanggal közösen bonyolított le. A két szervezet október 31-én a Klebelsberg Központ, azaz a köznevelési intézményfenntartó előtt tartotta meg sajtótájékoztatóját.
A hétigenes alternatív népszavazást az az igény hívta életre, hogy a nemzeti választási bizottság – különböző okokra hivatkozva – elutasította a diákok és pedagógusok által beadott hét népszavazási kérdés mindegyikét, majd a Kúria sem változtatott ezen a döntésen. Illetve az, hogy az oktatási mozgalmak meglehetősen lelassultak az elmúlt időszakban – ezt Hajdú Gergely mondta el az aHangtól.
A két szervezet által villámgyorsan, gyakorlatilag két és fél hónap alatt összerakott alternatív népszavazást úgy szervezték meg, hogy az abban kialakuló számok legitim eredményeket adjanak: azaz – ellentétben például a magyar kormány által jó pár tízmilliárd forinttal több (ráadásul köz)pénzből megszervezett nemzeti konzultációkkal – az itt szavazók csak egy alkalommal adhatták le a voksukat, így nem lehetett szó dupla szavazásról, a szavazás befolyásolásáról.
Ahhoz képest, hogy milyen kis költségvetésből, alig néhány millió forintból zajlott az egész lebonyolítás,
hogy a szavazni szándékozók személyesen is leadhassák voksaikat. Ami nem mindig ment teljesen zökkenőmentesen: a rossz időjárás, esőzések miatt többször kellett fedél alá húzódniuk a szavazópontoknak, de előfordult, hogy valakik megpróbálták ellopni a szavazópontnak otthont adó sátrat. Abdallah-Magdy Szabrina (aHang) külön megköszönte az önkéntesek áldozatos munkáját, akik nem kevesebb, mint 45400 szavazatot fogadtak a helyszíneken.
A személyes szavazás mellett online is lehetett szavazni: az egyik szavazási rendszert az az Eleve alkalmazás működtette, amelyik az előválasztások során teljesített, de lehetett közvetlenül weben is szavazni.
A kormány tízmilliárdos büdzséjével ritkán ér el egymillió körüli embert, akár 6-8-10 hét alatt sem – azaz az alternatív oktatási népszavazás és az oktatási mozgalmak társadalmi támogatottságáról mindent elmond az a tény, hogy pusztán nyolc nap alatt sikerült több mint 110 ezer embert megmozgatni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a népszavazási kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottság átengedi, úgy várhatóan igen kényelmesen jött volna össze rá a 200 ezer aláírás – ezt kell összegyűjtenie annak a kezdeményezésnek, amelyet az NVB hajlandó befogadni.
Az alternatív népszavazási kampányra több mint 16 millió forint gyűlt össze mikro- és magányadományok formájában – ezt gyakorlatilag egy hirdetési kampány formájában használták el a szervezők.
Talán nem meglepő, de az alternatív népszavazáson résztvevők többsége valamennyi kérdésre igennel válaszolt – a kérdéseket előző cikkünkben ismertettük –, bár akadt néhány nemleges válasz is: valamennyi kérdés 99.23%-ára szavaztak a résztvevők igennel. (Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy önmagában ez az adat is egy mély polarizáltságot mutat.)
Gyakori vád, hogy a közoktatással kapcsolatos mozgalmak budapesti belügynek számítanak. Úgy tűnik, ez itt nem teljesen áll meg, hiszen a szavazók 43.1%-a volt csak budapesti. A vidéki városok közül Szeged, Miskolc, Pécs és Veszprém teljesített a legjobban.
Érdekes újítás volt, hogy a szavazás során nem csak a nagykorúak, de a 16 és 18 év közöttiek is szavazhattak. Ők a szavazók 1.44%-át tették ki.
A béremeléssel kapcsolatban érkezett a legtöbb „nem” szavazat – no nem kell nagyon nagy arányra gondolni, nagyjából a válaszadók másfél százaléka válaszolt így. Nagyon sokan meg is indokolták, hogy miért gondolják így: véleményük szerint a kérdésben megfogalmazott 50%-os béremelés túl alacsony volt, úgy gondolták, hogy ezen a ponton már nagyobb emelést érdemelnének az oktatásban dolgozók.
Nemzetközi diáknap: megmozdulások országszerte
Hajdú Gergely elmondta, hogy a hétigenes kampány nem áll le. A következő felvonása az egymillió üres nemzeti konzultációs ív összegyűjtése lesz. Minden egyes üres ív egy szavazat lesz a hétigenes népszavazáson, a szülők, a pedagógusok mellett. Az öt tonna lap összegyűjtésével szeretnék megmutatni, hogy van egy olyan Magyarország, akit az oktatás érdekel.
Gajzágó József (EDF) elmondta, hogy a november 17-i nemzetközi diáknapra időzítve több vidéki nagyvárosban terveznek akciókat. Így ilyesmire lehet számítani például Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán, Gyulán, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szolnokon, Veszprémben. Azt szeretnék, hogy az ottani közösségek, akik a hétigenes akció kapcsán kialakultak ezekben a városokban együtt maradhassanak, és átadják azokat az információkat lakóhelyükön, amelyeket a közmédiából nem tudnak megszerezni.
Az EDF nem szeretné abbahagyni az nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy a kormány lépjen. Ennek megfelelően egy nagyobb akciót szerveznek a nemzeti konzultációval kapcsolatban is.
A sajtótájékoztatót követően a diákok átvonultak a Nemzeti Választási Bizottság elé, hogy ott kiragasszák a választás eredményeit.