Tényleg megtiltották a szülőknek és az iskolai alapítványoknak az iskolák támogatását?

Lehet pénzt gyűjteni a szülők körében az intézmény számára, vagy sem? Mit lehet megtenni és mit nem? Alábbi videónkban Juhász Ágnessel, a Civil Közoktatási Platform ügyvivőjével próbálunk választ találni a kérdésekre.

Az, hogy a szülők „összedobnak” ezt-azt a nevelési-oktatási intézmények számára, hogy maguk gondoskodnak vízsszerelésről, függönyvarrásról, játékvásárlásról, légkondícionálásról, hogy ők veszik a taneszközöket, a labdát, újítják fel az udvart, és még sorolhatnánk, meglehetősen mindennapos feladattá vált. Amikor szülőkkel beszélgetünk a kérdésről, sokszor fel sem merül bennük, hogy az osztály- vagy csoportpénz, a korrepetálások költségei és még sorolhatnánk mind-mind a gyermekük elvileg ingyenes ellátásának „fizetős” kiegészítései.

Emellett az elmúlt időszakban rengeteg köznevelési intézményben alapítottak a szülők intézményi alapítványt – ezek a helyi civil szervezetek gyakran oldanak meg olyan feladatokat, amelyeket az intézményvezetés vagy a tankerület nem tud azonnal elintézni.

Ebbe a kialakult, ugyan ideálisnak egyáltalán nem nevezhető helyzetbe érkezett meg a nyáron a regényes nevű 16/2023. (VI.9:) BM utasítás, ami rendesen felkavarta az állóvizet. Pár hónapja elég sokan cikkeztek arról, hogy

mostantól a Klebelsberg Központ és a tankerület dönthet a szülői felajánlásokról.

Mi indokolhatta ezt a sokakat felháborító jogszabályt?

Az egyik dolog, ami logikusan felmerül, talán az, hogy az oktatási kormányzat így próbálja elejét venni annak a jelenségnek, amelyről egyre többet hallani: hogy egyes iskolai alapítványok keresetkiegészítést gyűjtenek a pedagógusok számára. Míg egy ilyen tevékenység érthető lehet helyi szinten, az is könnyen belátható, hogy mélységesen igazságtalan és méltánytalan azokkal az intézményekkel szemben, ahova nagyobb számban jánrak nehezebb gazdasági körülmények között élő tanulók.

Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform ügyvivője szerint emellett az is fontos szempont, hogy egy-egy intézmény nem rendelkezik költségvetéssel, ezért nem igazán tudhat olyan döntést hozni saját körben, amelynek értelmében befogadhat bizonyos felajánlásokat. Olyanokat például, amelyekhez saját felelősségvállalásra is szükség lenne. Ezek az érthetőbb szempontok.

Nem csak a nevelési-oktatási intézményekre, de valamennyi, a belügyminisztérium alá tartozó intézményre (egészségügyi, szociális, rendvédelmi stb.) érvényes az új utasítás – azaz nem kimondottan az oktatás lett „kipécézve” ezzel. Vannak mindenesetre, akik úgy értelmezik a jogszabályt, hogy a célja annak a ténynek az eltüntetése, hogy ezek az intézmények alapvetően rá vannak szorulva a civil adományokra. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy természetesen

egyházi intézményekre, nem a BM alá tartozó iskolákra nem vonatkozik az előírás.

Azonban egyáltalán nem kerek a történet, hiszen sok olyan felajánlást is visszautasítottak az elmúlt időszakban a tankerületek, amelyek egyáltalán nem tűntek kiugrónak. Az alábbi interjúban a következőket beszéljük át:

• miért különbözteti meg a magánadományokat a civil szervezetekétől (így az iskolai alapítványokétól is) a jogszabály? miért szigorúbb a gazdálkodó szervezetek adományaival?

• miért nem adományozható saját feladatellátásra felajánlás, és hogy ez vajon mit jelenthet?

• mit jelenthet az, hogy nem adományozható „meghatározott személy kör” számára adomány?

• milyen helyzeteket akarhatott elkerülni ezzel az utasítással a BM?

• mi az egyáltalán, hogy adomány, milyen határok vannak. elfogadható-e, hogy a szülők kifestik a termet, hogy tanszereket vesznek?

Külföldről érkező segítségből nem biztos, hogy kérni fogunk

…és ez egyáltalán nem rajtunk múlik majd.

Az adományokról való döntéshozatalt ugyanis még egy fontos szempont „színesíti”: külföldi, nemzetközi szervezetektől történő adományok befogadása kizárólag minisztériumi engedéllyel történhet meg. Ha tehát az intézmény külföldi alapítványnál pályázik valamilyen forrásra, annak megnyerése esetén nem lehet megkezdeni a felhasználást, hanem először engedélyt kell kérni arra a minisztériumtól.

Ez a döntés több nemzetközi forráslehetőséget is egyedi minisztériumi döntéstől tesz függővé. Már ha a gyakorlat úgy néz ki, ahogy most a jogszabályból ez kiderül. Kérdéseinket természetesen feltesszük majd a minisztériumnak is.

Ajjaj. A hírlevél! Nem iratkoztál még fel? Elég nehezen érünk el hozzád másképp. Itt tedd meg gyorsan: