Brutálisan nehezített pálya: másfél év alatt nem sikerült megoldani a menekültek oktatását
Míg a sajtószóvivő dicsekszik a menekültek oktatásával, addig a valóság, hogy rengeteg kiugróan tehetséges gyerektől veszi el a jövőt az, hogy a kormány képtelen gondoskodni a menekült gyerekek megfelelő oktatásáról.
A magyar állam mintegy 5200 ukrán menekült gyerek számára biztosít helyet magyar iskolákban, óvodákban. Ingyenes oktatás, tankönyvellátás mellett jár a gyerekeknek heti öt óra egyéni nyelvi felkészítés is – büszkélkedik Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A pár perces anyagból valahogy kimaradt az amúgy igencsak döcögő bürokratikus rendszer, a magukra hagyott pedagógusok, oktatási intézmények eszköztelensége vagy a kortársak közötti növekvő feszültség az iskolai közösségekben. Vagyis épp csak minden, ami jellemzi az Ukrajnából menekültek oktatását Magyarországon.
Csökken a szolidaritás, fogy a türelem
Az öt óra egyéni felkészítés – amivel Szentkirályi Alexandra büszkélkedett – abból a 130 000 Ft-os támogatásból valósulhat meg, melyet az állam havonta biztosít minden Ukrajnából menekült gyerek után az őket fogadó oktatási intézményeknek. (Már ha meg tud valósulni az a plusz heti öt óra egyéni foglalkozás.) A magyar intézményben tanulni kezdő gyerek egyéni felkészítése logikusnak tűnhet, és papíron valamikor, valakinek biztosan jól hangozhatott. A valóságban sajnos ennél sokkal bonyolultabb a helyzet:
“Ez arra lenne elég, hogy a plusz magyar nyelvtanárt ki tudják fizetni.
De gyakran nincs plusz magyar nyelvtanár.
Ehelyett minden iskolában van valaki – például egy orosz vagy kárpátaljai tanár, esetleg egy visszajáró, de már nyugalmazott pedagógus – aki ezeknek a gyerekeknek az ügyes-bajos dolgaival foglalkozik még a nyelvtanításon felül is, szerelemből” – beszél tapasztalatairól Juhász Ágnes. A Civil Közoktatási Platform ügyvivője hozzáteszi: a magyar nyelv oktatása amúgy is hatalmas munka az iskoláknak, nagyon kevés csinálja is meg, hogy egy évig felkészíti ezeket a diákokat magyar nyelvből.
Iskolába viszont a gyerekeknek kötelező járniuk, 16 éves korukig tankötelesek, és ez az előírás vonatkozik a kárpátaljai magyar menekült és az ukrán menekült gyerekekre egyaránt. Megfelelő felkészítés hiányában viszont a nyelvi és kulturális különbségek feszültséget szülnek az iskolai közösségekben: “Sok helyen a kortársak kiközösítik, csúfolják a gyerekeket, egyre többet hallani, hogy a tanárok egy része is elégedetlen, mondván, a gyerek a hibás, hiszen egy év alatt miért nem tanult meg magyarul” – mondja a szakember. A kisebb gyerekeknél egyébként jobb a helyzet: az általános iskola kezdetén könnyebben magukba szívják az új nyelvet.
Nem tudnak a jogaikról, nem is élnek velük
A megoldatlan nyelvi különbségek miatt igencsak jellemző, hogy a menekültek nem is tudhatnak egy sor olyan jogról, lehetőségről, ami segíthetené őket a boldogulásban. Az uainfo.hu információi szerint például
sok intézmény nem tud még arról sem, hogy a gyerekeknek továbbra is jár az ingyenes étkezés.
A tájékozatlanságnak részben az az oka, hogy másfél év alatt nem készült fordítás azokról az útmutatókról, űrlapokról, melyeket ezeknek a gyerekeknek használniuk kellene ahhoz, hogy élhessenek a jogaikkal. A helyzetet nehezíti az is, hogy sok szülő sem beszél magyarul. Ha velük kommunikálni kell, akkor jellemzően azok a szakemberek segítenek nekik, akik szerelemből foglalkoznak az üggyel.
Nem elég tehetségesnek lenni, magyarul kell beszélni
A gyerekeknek továbbra is meg kell írni a központi felvételit, magyarul, ahhoz, hogy egy iskolába bejuthassanak. Ennek viszont akkor lenne értelme, ha ehhez járna előtte egyéves magyar nyelvi felkészítés. Erre azonban nagyon kevés iskolának van lehetősége, hiszen ehhez semmiféle segítséget nem kapnak.
“Ha nem csinálja meg a központi felvételit, akkor viszont nem mehet gimnáziumba.
Rengeteg tehetséges gyerek kerül így például szakmunkásképzőbe. Semmiféle könnyítés nincs, még az sem, hogy – mondjuk – valamivel hosszabb ideig írhassák a feladatlapot.
A válasz erre az, hogy ha adott idő alatt nem tudja megcsinálni, akkor úgyse tudna helytállni a gimnáziumban.”
Gondolhatnánk, hogy jobb helyzetben vannak a kárpátaljai, magyar anyanyelvű diákok, de nem ez a helyzet: Ukrajnában egészen más a tanterv, ezért idő, mire alkalmazkodnak az itteni körülményekhez, felzárkóztatásra ugyanis nincs lehetőség.
Az ingyen tankönyv is papíron jól hangzik, de itt nem azokra a tankönyvekre kell gondolni, amit amúgy minden diáknak meg kell kapnia.
“Valójában az történt, hogy kinyomtattak kárpátaljai magyar mint idegen nyelv-tankönyveket, amire azt mondták a tanárok, hogy ki se veszik a könyvtárból, mert annyira használhatatlan.
Senkivel nem egyeztettek, hogy ez használható-e ez a könyv egyáltalán, nincs párbeszéd.”
Civil szervezetek végzik az állam dolgát
Az EDUA projekt még idén februárban megjelent kutatásában a megkérdezett pedagógusok mintegy 76%-ának nem volt tapasztalata korábban menekült gyerekekkel. Mindenféle segítség nélkül pedig nem tudják kezelni a kulturális különbségeket.
“Az alapprobléma az, hogy nincs a személyre szabottságnak, a másság kezelésének Magyarországon pedagógiai kultúrája. Ezt nehezíti, hogy ez is úgy működik, mint a magyar oktatásban minden: bármilyen intézkedést hoznak, adnak pénzt, tárgyi eszközt, mert mondjuk arra van EU-s forrás, ahhoz nem rendelik hozzá azokat a feltételeket, amikkel ezt használni lehet. Jelen esetben például szupervíziót, szakmai segítséget, időt, továbbképzést” – emeli ki Juhász Ágnes.
A továbbképzést civil szervezetek igyekeznek egyébként pótolni, de a tanárok ezekre gyakran nem tudnak elmenni, mert nem kapnak rá időt, sem órakedvezményt az intézményüktől.
Állami szinten jelenleg a dolog ott tart, hogy tavasszal egy kormányzati felelőst kijelöltek az ügyre. Párbeszéd nem létezik, így láthatatlan, valójában mit is csinál, azon civil szervezetek számára, akik aktívan foglalkoznak menekültek oktatásával. Pedig vannak ilyen programok bőven. Ilyen például a United Way Magyarország is, mely Együtt Ukrajnáért programjában 30 civil szervezetet tömörít, nyújt szakmai segítséget és anyagi támogatást.
Az állam nem ritkán reagál nem csak mérhetetlenül lemaradva a felmerült problémákra, de úgy is, hogy már létező problémákat old meg, redundánsan működik, és így nem is használja a már meglévő, civilek által létrehozott, az érintettek által pedig használatba vett infrastruktúrákat. Bekerült például egy jogszabályba, hogy az érintettek számára legyen elérhető egy tájékoztató honlap. Ezt pedig már több mint egy éve megoldotta a Civil Közoktatási Platform és a Civil Kollégium Alapítvány EDUA projektje.
Ha kellene hatékony, tényalapon nyugvó szakértelem, segítség a kormánynak, itt egy is elérhető az Ukrajnából menekült gyerekek oktatásához:
De… miért?! Miért nem iratkoztál fel a hírlevélre? Egyre nehezebb eljuttatni hozzád a cikkeinket… Itt tedd meg: