Nyelviskolák az állami oktatásban: törvény szerint igazából nem működhetne

A jelenlegi jogszabályok szerint nem lehet „óraadó” egy nyelviskola – nem világos, mi a jogszabályi háttere a magáncégek tanárközvetítésének az állami oktatásban.

Előző cikkünkben számoltunk be arról, hogy több fenntartó, köztük több tankerületi központ – de egyházi és szakképzési fenntartó is –

magán nyelviskolákat bíz meg annak érdekében, hogy az állami alap- és középfokú intézményekbe nyelvtanárokat közvetítsenek ki.

Megneveztünk több intézményt is, ahol ezzel a módszerrel szerveznek nyelvtanárt az állami feladatellátás megszervezésére.

Időközben megérkezett a Klebelsberg Központ sajtóosztályának rövid válasza – ami azonban rövidsége ellenére is további kérdéseket vet fel.

Előző cikkünk kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy a nyelviskolákkal szerződő tankerületi központok jelensége központi intézkedés-e, vagy helyi kezdeményezés. Az is érdekelt, hogy mennyire elterjedt a módszer, hány helyen látnak el küldős cégek ilyen feladatot országosan, illetve hogy más tantárgyak esetén is előfordul-e hasonló megoldás. És persze, az is érdekelt bennünket, hogy nem akadályozza-e ez a fajta feladatkiszervezés az intézményi feladatellátást – erről lejjebb még kicsit bővebben szólunk.

A Klebelsberg Központ válasza a következő volt:

„Elektronikus megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk. Nincs központi utasítás a nyelvoktatás megbízásaival kapcsolatban. Egyes esetekben létezik ez a módszer, de információink szerint nem elterjedt megoldás, ami nem befolyásolja és nem akadályozza a feladatellátást. Más tantárgynál, több óraadó tanár is van a rendszerben és a visszajelzések alapján jól működik.”

Óraadó a törvény szerint nem igen lehet közvetítőcég

A Klebelsberg Központ válasza nem csak azért meglepő, mert a feltett kérdéseink jó részére nem szolgál magyarázattal, hanem azért is, mert a rövid válasz valójában több kérdést vet fel.

Az alapvetően fontos információ, hogy

a KK elismeri, több helyen is történik nyelviskolai „feladatkiszervezés”,

hiszen az, hogy „egyes esetekben” létezik ez a módszer, arra utalhat, hogy több cég, több tankerület is alkalmazza ezt a megoldást.

Zavaros ugyanakkor, ahogy a Klebelsberg Központ válaszában összemossa az „óraadás” intézményét a céges nyelvtanár-kiközvetítés gyakorlatával.

A nyelviskolai feladatellátás ugyanis minden lehet, csak egy dolog nem: „óraadás”.

Az így szervezett tanárok nem óraadók. Óraadó ugyanis a nemzeti köznevelési törvény szerint „megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató”. A törvény az ő esetükben engedélyezi a polgári jogi jogviszony létesítését is – azaz vállalkozóként számlát is adhatnának. Ez azt jelenti, hogy az óraadó szerződik a tankerülettel, legfeljebb heti 14 órára.

Ebből következik, hogy közvetítőcég nem szerződhet „óraadóként” a tankerülettel, hiszen az nem pedagógus, oktató, hanem egy vállalkozás, ami nem heti maximálisan 14 órára szerződik. A hozzánk eljuttatott hirdetések szerint egyébként is volt olyan intézmény, ahova eleve heti tizennyolc órára keresett nyelvtanárt a hirdető nyelviskola.

Óraadói jogviszony a jogszabályok szerint tehát a nyelviskola és a tankerületi központ között bajosan létesülhet.

Szervezetként az egyetlen kivétel, amit a törvény megenged – éppen a nyelvoktatás esetében –, ha „idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátása érdekében anyanyelvi tanárként történő foglalkoztatásra” kerül sor „nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás alapján”, „Magyarországon tevékenykedő szervezettel létesített munkaviszonyban történő kirendeléssel”. Könnyen belátható, hogy itt nem anyanyelvi tanárok idegen nyelven folytatott tanításának leszervezéséről van szó.

Azaz a jelenlegi jogszabályi helyzetbe nem fér bele, hogy egy magáncég óraadóként közvetít ki pedagógusokat, nyelvtanárokat az intézményekbe.

A Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján tehát nem világos, hogy pontosan mi, és milyen felhatalmazással történik így. Ahogy sajnos arról sem kaptunk bővebb tájékoztatást, hogy mennyire elterjedt ez a feladatellátási mód.

Miért problémás a nyelviskolai „beszállítás”?

Természetes, hogy sok szülő gondolja úgy, a nyelviskolai tanárkiközvetítés még mindig jobb, mintha pl. a németórán egy németül nem beszélő, helyettesítő pedagógus, pedasszisztens felügyeletével nem történne semmilyen érdemi órai munka. Míg érthető ez a szülői igény, azért fontos megemlíteni, hogy azért ez a megoldás egyáltalán nem ideális az intézmény számára.

„Kiközvetítéssel” olyan nyelvtanárok érkeznek az intézményekbe, akik jellemzően felnőtt, céges, de mindenképpen úgynevezett „opt-in”-típusú nyelvoktatásban dolgoznak – azaz olyan környezetben, ahol a tanfolyamokon megjelenő tanulók saját elhatározásuk alapján vesznek részt az órákon, azaz teljesen más motivációs helyzetben vannak, mint egy, a közoktatásban tanuló diák. Ez már önmagában fontos különbség – ahogy az is, hogy az így tanító pedagógusok az intézmény életében nem vesznek részt – erről egyébként a hozzánk eljutott hirdetések is tanúskodnak.

Mivel nem tudhatjuk, milyen egyedi megállapodás alapján végzi a feladatellátást a magán nyelviskola, azt sem tudhatjuk, hogy ugyanazt az osztályt mindig ugyanaz a tanár tanítja-e, vagy esetleg van lehetősége a vállalkozásnak „cserélnie” a tanárt. Azaz nem tudhatjuk, hogy milyen a fluktuáció a kiközvetített tanárok között.

Nem ideális az sem, hogy az így érkező nyelvtanárok az óra leadása után azonnal el is hagyják az intézményt, nem vesznek részt az egyéb feladatok ellátásában. Így a pedagógiai munkában sem tudnak úgy részt venni, mint egy „rezidens” pedagógus – nem tudnak konzultálni a kollégákkal a intézmény ügyeiben, de az egyes diákokkal kapcsolatos kérdések megoldásában sem lehetnek partnerek.

Ez a fajta működés, a foglalkoztatás eltérő körülményei, a különböző elvárási szintek, az eltérő munkaterhelés kialakíthatnak munkahelyi feszültségeket, de az eltérő fizetési körülmények miatt akár bérfeszültség is megjelenhet a munkahelyen.

A legfurcsább ugyanakkor az, hogy a nyelviskolai „kiköztvetítés” jelensége egyáltalán létezhet.

Sokat segítene, ha a Klebelsberg Központtól bővebb válaszokat kaphatnánk – ezért kezdeményeztünk egy tisztázó interjút az ügyben.

Nem jutunk el hozzád – mert nincsenek millióink a FB-posztokra. Ezért iratkozz fel a hírlevelünkre, most, itt: