Oktatásügyi népszavazás: Az Alkotmánybíróság szerint továbbra is hülye vagy
Az Alkotmánybíróság – igazán nem lehet azt írni, hogy meglepetésre – megint megsemmisítette a Kúria döntését, amiben helyben hagyják a Pedagógusok Szakszervezetének két népszavazási kérdését.
A Magyar Köztársaság alkotmánybírósága szerint te, magyar szavazó, nagyon korlátozott értelmi képességekkel rendelkezel. Annyira terhes neked a gondolkodás, hogy nem vagy képes egy olyan rettenetesen bonyolult dolog mérlegelésére, mint hogy csökkenjen-e a gyereked heti óraszáma három órával. Vagy hogy szerinted jó ötlet-e, ha a tanórai foglalkozások időkeretének harminc százalékáról a gyereked intézményében dolgozó pedagógusok döntenek.
Az alkotmánybírók szerint szerint ugyanis ezzel a két kérdéssel – oktatáspolitikai szakismeretek híján – te nem tudsz mit kezdeni. És így nem is szabad neked ezeket érdemben megválaszolni.
Mondjuk ki bátran, amit az Ab csak sejtet:
Ahogy korábban beszámoltunk róla,
- a Pedagógusok Szakszervezete népszavazási kérdéseit a többségében a kormánypártok által jelölt tagokból álló Országos Választási Bizottság elutasította.
- a jelenleg – még – a kormánypártoktól független Kúria két kérdést átengedett.
- a többségében a kormánypártok által delegált tagokból álló Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria döntését.
- a Kúria új eljárásban ismét átengedte a kérdéseket.
- egy szülői kérésre az Alkotmánybíróság ismét megvizsgálta a döntést és megint megsemmisítette azt.
Nehéz lenne két ilyen egyértelmű és teljesen politikamentes kérdést feltenni, mint amiket az alkotmánybíróság most ismét elmeszelt. Az, aki az alkotmánybíróktól megrendelte a döntést, igazából el sem olvasta, miről szólnak. Fel sem fogja, és nem is érdekli. Az ő gyereke úgysem a tieddel egy osztályban szív. Az érdekli, hogy az önkormányzati/európai parlamenti választások előtt ez a kérdés is elhelyeződhessen a Gyurcsány-Orbán-Soros-Brüsszel-Putyin-Ukrajna-tengelyen. Tényleg le sem szarja, mi van a te gyerekeddel az alvégen.
Végül is, erre is lehet használni egy Alkotmánybíróságot, ha már kéznél van.
Félretéve, hogy mennyire rosszul áll egy ilyen taláros testületnek a lánc helyett a póráz és a kutyaszaros zacskó, érdemes a panaszos szülő felvetését is elővenni itt: a döntést megtaláló hvg.hu tudósítása szerint a panaszos arra hivatkozott, hogy ha heti három órával alacsonyabb lenne a gyerek terhelése, akkor neki kellene helyette magánórákat fizetni, mert kevesebb tudáshoz jut majd a rövidebb idő alatt. Az aggodalmas szülő szerint ráadásul e bonyolult kérdések eldöntéséhez „az átlagosat lényegesen meghaladó oktatáspolitikai szaktudás” szükséges.
Az alkotmánybíróság ezt a szülői véleményt a többi fölé helyezi: úgy dönt, ez a szülő át tudja látni a két kérdés bonyolult jellegét, neki nincs szüksége az átlagosat lényegesen meghaladó szaktudásra, ez a szülő valamiért sokkal fontosabb, mint a többi, akiket a népszavazás megszólíthatna. Szerinte ez a szülő képes arra, hogy átlássa a bonyolult összefüggéseket.
Az alkotmánybíróság ma már a népköztársaság csendjén, békéjén őrködik. Rajtunk múlik, képesek vagyunk-e helyettesíteni ezt a köztársaság hangzavarával.