Bátorak

Korrupció: Magyarország Európa szégyenpadján

Bemutatták, elvéreztünk. Magyarország továbbra is az utolsó az Európai Unióban a korrupciós sorrendben, de így is sikerült a tavalyi pozíciónkhoz képest is rontani. Videóinterjúnk hazánk nem kimondottan dicsőséges korrupciós indexe kapcsán.

Magyarország a második éve áll a sor végén, de még így is rontott is a korrupciós indexén. Az elmúlt két évtizedben a közép és kelet európai országok közül Magyarország rontott a legtöbbet a pozícióján – derül ki a Transparency International Magyarország beszámolójából. A korrupció mértéke pedig már a gazdasági teljesítményre is káros hatással van.

A Transparency International (TI) Korrupcióérzékelési Indexe egy évente megjelenő jelentés, amely a világ országait rangsorolja a korrupció szempontjából. Az index értékelése az országok államigazgatásának tisztaságát és az intézmények átláthatóságát veszi alapul.

A Korrupciós Percepciós Index értékei 0 és 100 között mozognak, ahol a magasabb pontszámok az alacsonyabb korrupciót jelzik. Az index sok tényezőt vesz figyelembe. Kialakítása során több forrásból származó adatsorokat elemeznek, és számos szempontot vizsgálnak, így például a korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az újságírói szabadságot és az állampolgárok jogállását.

Az index lehetővé teszi, hogy a világ országai összevethetőek legyenek korrupciós „teljesítmény” alapján, elősegítve a nemzetközi közösség és a civilek számára a korrupció elleni küzdelemben való hatékonyabb részvételt.

Hol áll Magyarország?

Magyarország a 2023-as eredményei alapján 76. helyen áll a vizsgált 180 országból. Egy helyet ugyan javított ugyan, de így is a közepes korrupciós fertőzöttségű országok közé sorolható.

Az Európai Uniós országok közül hazánk egyértelműen a legrosszabb helyen áll.

Korábban Bulgáriával holtversenyben álltunk, de az utóbbi két esztendőben a balkáni állam javított a korrupciós helyzetén, illetve Magyarország 2010 óta 13 ponttal csúsztunk le a Korrupcióérzékelési Indexen. Jelenleg Kubával és Kínával, valamint Moldovával állunk holtvesenyben.

Hogy hat ez a gazdaságra?

Magyarország termelékenységnövekedése rendkívül alacsony, régiós összehasonlításban is. Magyarországon 2010 és 2024 között 16%-al nőtt mindössze, ezzel szintén a lista utolsó helyén vagyunk. Románia, Lengyelország és Bulgária 30-35%-ot nőtt ugyanezen idő alatt.

Mindennapok a korrupció árnyékában

„Magyarország bődületesen alacsony összegben költ a versenyképesség humán tényezőire: oktatásra, egészségügyre, köznevelésre és környezetvédelemre” – summázta Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója hozzátette, ez annak köszönhető, hogy „ezek a pénzek nincsenek meg, ellopják”.

„Amikor nincs pénz a palatábla alatt, vagy nem működik az orvosi hívórendszer” az is az állami szintű korrupció következménye. Ligeti Miklós szerint az oktatás azért is alulfinnanszírozott, mert – szemben a rendvédelmi szervekkel – ettől nem függ az állam léte.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője egy 2023-as Eurobarométeres kutatásra hivatkozva elmondta: „A magyar lakosság 92%-a gondolja azt hogy a korrupció nagyon súlyos probléma.”

Ennek ellenére az emberek nagyon elfogadóak a korrupcióval szemben: 56% gondolja úgy, hogy a korrupciót tolerálni lehet.

Bod Péter Ákos kifejtette, ő a lesújtó eredmények ellenére is bizakodó.

„Most talán kicsit éberebb lesz a szem és észreveszi azt, hogy ha elviszik előle a pénzt befolyásos baráti körök, akkor nem jut. Nem marad a kátyúzásra, az iskola kifestésére, a fejlesztésre”.

A közgazdász hozzátette: az a fajta „nem bánom én”-attitűd, amit eddig a társadalom nagy része gyakorolt, meg fog változni.

Olvass bele a Transparency International Magyarország 2023-as indexéről szóló írásába:

Szinte lehetetlen elérni téged a közösségi médiában. Ha nem iratkozol fel a hírlevelünkre, lemaradsz: