Segítők

Kiégés és elhivatottság

Szakmai napot tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, több más, szociális munkásokat képző felsősoktatási intézmény részvételével a Gólyában. 

Miért beszélünk méltatlanul keveset a szociális problémákról? Milyen a szociális munkások helyzete? Milyen az együttműködés a szociális és pedagógiai szakma között? A rendezvényt megnyitó Szűcs Gábor Zoltánnal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettesével beszélgettünk. 

Szociális problémák szó nélkül

Magyarországon a társadalom egynegyede tekinthető alkoholistának, és míg az öngyilkosságok terén a második helyezést érjük el Európában, addig a mentális és egészségügyi problmákkal küzdők aránya is kiemelkedő, a lakosság 30% -a pedig a létminimum alatt él. Vagyis ugyan alig látszunk ki a személyes és társadalmi problémákból, a rászorultság és szegénység mégis szégyen tárgya és tabutéma Magyarországon. 

Az az oka annak, hogy

a szociális munkások feladatairól, és általában a szociális szektorról is kevés szó esik a közbeszédben.

Vagyis, amíg az oktatás-és-egészségügy már-már állandósult szókapcsolatként hagyja el a megmondóemberek száját a közéleti műsorokban, addig a szociális szférát szemérmesen elfelejtik 

A médiához hasonlóan a többségi társadalom sem törődik a rászorulókkal és nem áll ki értük. A 2022 novemberében megrendezett tiltakozó akcióra – amikor a szociális szférát képviselő civilek hullazsákokba bújtak és lefeküdtek a Kossuth téren, hogy jelezzék a szociális törvénymódosítás embertelenségét – mindössze 100 ember volt kíváncsi. De hasonló élményeket tapasztaltunk mi is, mikor a szórólapozó Együttnevelés Szövetség önkénteseivel forgattunk karácsony előtt Budapesten. 

Nehéz, de nem teljesíthetetlen körülmények

Mint ahogy korábbi interjúnk során Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, a szociális munkások jövedelme a diplomás bérek sereghajtója a könyvtárosokéval együtt.  

Szűcs Gábor Zoltán úgy látja, hogy ezek a körülmények, bár nem teljesíthetetlenek, de könnyedén kiégéshez vezethetnek. 

Az ELTE szociális munkás képzése nincs veszélyben, a nehéz kilátások ellenére még mindig jelentkeznek hallgatók – de ez leginkább az egyetem méreteinek, a komplex képzési programnak köszönhető, és annak, hogy a szociális munkás képzés az antropológiával és szociológiával együtt alkotja társadalomtudományi kart.

Szociális munka az iskolában

Mivel a társadalmi  problémák már az iskolában is jelentkeznek, elengedhetetlenül szükség lenne iskolai szociális munkásokra, akik a  nehéz helyzetbe került diákokkal foglalkoznak. Szűcs Gábor Zoltán szerint ennek a legfőbb akadálya az a közpolitika, amely a problémák meghatározása, vagyis az elfogadható és nem elfogadható megoldások kitalálása helyett hatalmi harcokkal van elfoglalva.  

Ha nem érünk el, nem kapod meg a híreinket. Ezért iratkozz fel a hírlevelünkre, itt: