„Hagyjátok, hadd csinálják!” – folytatódott a kölcseys tanárok pere

A Kölcsey igazgatójának sem mondta meg a tankerület vezetője, Marosi Beatrix, hogy mire készül, amikor kirúgta a tanárokat. A jelek szerint úgy, hogy előtte még az elmaradt órák számáról sem tájékozódott.

▶︎ Beszámolunk a tárgyalási napról, és videónkban Törley Katát is kérdezzük – egyebek között arról, mi a célja a tankerületnek azzal, hogy azt bizonygatja, nem központi utasításra történtek az események.

– ez az instrukció hangozhatott el Fazekas Csaba igazgató szerint 2022 tavaszán a tankerületvezetői értekezleten azzal kapcsolatban, hogy mit tegyenek a polgári engedetlenkedő pedagógusokkal.

A Fővárosi Törvényszék munkaügyi kollégiumának tanácsa előtt március 26-án folytatódott Törley Kata, Palya Tamás, Ocskó Emese, Molnár Barbara és Sallai Katalin pere a Belső-Pesti Tankerületi Központtal, aki – munkáltatóként és az intézmény fenntartójaként – 2022. szeptember 30-án elbocsátotta őket állásukból amiatt, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak.

A bíróság most a Kölcsey Gimnázium igazgatóját, Fazekas Csabát és a Kréta rendszer adminisztrálásával foglalkozó igazgatóhelyettesét, Bogdán Viktóriát hallgatta meg.

Az alperes tankerület képviselője, Marosi Beatrix ismét nem jelent meg a tárgyaláson – ügyvédje, Szikora Gábor szerint „beteg”, de erről igazolást nem tudott bemutatni, azt későbbre ígérte – ami jól láthatóan – nem először – kiváltotta a bíró, Halász Krisztián rosszallását.

Engedékenység, instrukciók

Az engedékenység oka a 2022 tavaszán a Kölcsey igazgatója szerint a közelgő parlamenti választások lehettek. Ez a nagyvonalúság azonban elillant 2022 augusztusára, amikor „egy igazgatói értekezleten” már felhívták az intézményvezetők figyelmét arra, hogy „megváltozott a kommunikáció”. Innentől „az volt az elvárás az igazgatók részéről, hogy míg a sztrájkot hagyják a maga útján folyni, a polgári engedetlenségről mondják el, hogy az jogszerűtlen.”

Csakhogy a Kölcsey Gimnáziumban az elmúlt tanév tiltakozási lendülete bőven kitartott szeptemberig, ezért a tanév is rögtön így indult – nagyjából 30 fő jelentett be polgári engedetlenséget. Ezt követte szeptember 9-e, amikor Marosi Beatrix személyesen jelent meg az intézményben, hogy átadja az elhíresült figyelmeztető leveleket. A levelek átadásakor annyit fűzött hozzá a tankerület-vezető, hogy ő csak a dolgát végzi,

(A tárgyalás végén Szikora Gábor, a tankerületet képviselő ügyvéd különösen fontosnak tartotta elmondani – külön jegyzőkönyvbe is vetette – hogy nem hangozhatott el Marosi Beatrixtől, hogy utasításra adta volna át ezeket a leveleket.)

Különösen érthetetlen a tankerület álláspontja, amivel azt próbálják bebizonyítani, hogy a tankerület vezetője teljes mértékben önjáró volt. Ha valóban nem valamilyen központi instrukció alapján figyelmeztették a pedagógusokat országszerte a figyelmeztető (mások szerint fenyegető) levelek személyes átadásával, akkor csakis egy kozmikus léptékű egybeesés eredménye lehetett, hogy az ország több tucat tankerület-vezetője teljesen véletlenül szóról-szóra ugyanazt a levelet adta át a polgári engedetlenkedni kívánó munkavállalóknak, ugyanazon órákban.

Az igazgató szerint a fenyegetés végül is valamilyen értelemben célt ért, hiszen az előirányzott három tiltakozási napon az eredeti harminc fő helyett 13-án nyolc, 21-én és 29-én pedig hét-hét személy engedetlenkedett.

Az igazgató szerint az ő szempontjából ugyanakkor nem volt sok különbség a sztrájk és a polgári engedetlenkedés között: a

A különbséget gyakorlatilag a nyilatkozat okozta: aki aláírta, hogy polgári engedetlenkedik, aki leadott ilyen nyilatkozatot, arra onnantól egy csapásra ellenségként tekintett a fenntartó.

A bíró rákérdezett, hogy ezután bármilyen formában egyeztetett-e az igazgatóval Marosi Beatrix arról, hogy mi fog történni. Fazekas elmondta, hogy egyáltalán nem – a kért listák leadásán túl semmilyen érdemi kommunikáció nem zajlott köztük.

– tért rá Fazekas arra a szeptember 30-i napra, amikor éppen egy osztályban, helyettesítés közben szólalt meg a telefonja:

„Gyere le, az irodád előtt állunk” – mondta.

„Helyettesítek” – válaszolta Fazekas.

„Nem baj, gyere le!” – utasította az igazgatót a tankerület-vezető.

Fazekas elmondta, hogy otthagyta az osztályt, majd lement az irodája elé.

„Ott álltak az iroda előtt, mondtak hat nevet, hogy ezeket hozzam fel az irodába, de úgy, hogy ne találkozzanak egymással”

– magyarázta az igazgató. Azt kérték tőle, hogy azok, akik megérkeznek, az egyik ajtón jöjjenek be, a másikon menjenek ki.

Fazekas tanúvallomásának talán legmeghökkentőbb része, hogy Marosi Beatrix és csapata mennyire kihagyták őt: nem tájékoztatták, nem mondták meg neki, hogy mi történik éppen. Elmondta, hogy a kollégáinak a jelenlétében adták át a papírokat, amit azok elolvastak – így valamennyi jelenlevő tudta, hogy mi történik, őt leszámítva. Jellemző, hogy az igazgató a hatodik lehívott tanárról is azt gondolta, hogy most őt is kirúgják, holott ő csak a figyelmeztető levelét kapta meg.

Az igazgató meg is jegyezte, hogy munkaköri leírásának elvileg a része lenne, hogy a munkavállalók jogviszonyát érintő kérdésekben véleményt fogalmaz meg – erre itt sor sem kerülhetett.

Központinak tűnő kérdéssé vált a tárgyalás során, hogy Marosi Beatrix és a tankerület vajon utasításra, instrukcióra hajtotta-e végre ezeket a munkaügyi intézkedéseket, elbocsátásokat, figyelmeztetéseket. Fazekas elmondta, hogy „mindig azt a fajta megnyilvánulást hallotta”, hogy ők csak egy hivatal, akik végrehajtják az államtitkárság és a Klebelsberg Központ utasításait.

„Mindig az az érzésem volt, hogy ha tőlünk kérnek valamit, akkor valakik tőlük is kérnek valamit.”

A tankerület ügyvédje ugyanakkor külön jegyzőkönyvezte azt a nyilatkozatot, hogy – álláspontjuk szerint – nem történt ilyen kijelentés, mert Marosi Beatrix „nem mondta”, sem a figyelmeztető levelek, sem a felmondások átadásakor, hogy csak utasítást hajt végre. Ennek érdekében Szikora bizonyítást javasolt, azaz szeretné, ha ezt a kérdést külön tisztáznák, hiszen „rendelkezésre állnak jegyzőkönyvek”.

A tankerület és annak vezetője egyébként korábban a bíróság előtt azt is tagadta, hogy Marosinak tudomása lett volna a sztrájkok és a polgári engedetlenség céljáról. Ebből a szempontból különösen érdekes volt Fazekas kijelentése, amely szerint elhangozott olyan mondat tankerületi értekezleten, hogy ők is egyetértenek azzal: emelni kellene a pedagógusi és nempedagógusi béreket. Ebből Fazekas arra következtet, hogy a tankerületnek és Marosinak tudomása volt arról, hogy ezek a 2022-es megnyilvánulások, sztrájkok, polgári engedetlenségek az anyagi-erkölcsi megbecsülést kívánták kivívni.

Mitől sérülnek a gyermekek jogai?

Fazekas nem ért egyet azzal a tankerületi állásponttal, hogy a diákok tanuláshoz való jogának védelmében volt szükség a felperes tanárok menesztésére. Elmondta, hogy az öt pedagógus kirúgása aránytalanul nagyobb érdeksérelmet okozott, mint az a pár óra, amikor a pedagógusok felfüggesztették a munkát.

– mondja Fazekas. Ahogy például Palya Tamás helyettesítését is „formálisan” oldotta meg, egy „nem jó megoldással”. Testnevelőtanárt is leghamarabb novemberben tudtak találni.

„Összevontunk csoportokat, kényszermegoldásokat alkalmaztunk, pár kollégának meg kellett emelni a óraszámát – akik bent maradtak, nagyobb terhelést kaptak”.

Fazekas szerint a francia civilizáció, amit Törley Kata vitt, szintén „meg lett oldva”, de kényszermegoldással: szét lett osztva több emberre a feladat.

„Az a narratíva, hogy a gyerekek érdekében kellett ezeket [a tanárokat] elbocsátani, mert sérül a tanuláshoz való joguk, nálam nem állja meg a helyét.”

Kért-e egyáltalán tájékoztatást a tankerület?

Az igazgatóhelyettes, Bogdán Viktória meghallgatása azért volt érdekes, mert ő volt az intézményben az, aki a Kréta rendszert kezelte. A Krétában nem rögzítik –nem is nagyon rögzíthetik, mivel nincsen hol –, hogy mi az oka egy hiányzásnak – lehet az sztrájk vagy polgári engedetlenség, de akár betegség is.

Az igazgatóhelyettes „könyvelte” a munkabeszüntető tanárokkal kapcsolatos teendőket is. Ennek megfelelően igyekezett kialakítani a másnapi órarendet.

Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy

– ők csak a megszokott jelentéseket adták le, mind a sztrájkkal, mind a polgári engedetlenséggel kapcsolatban. Ezek nem tartalmazhattak részleteket.

A fentiek alapján így nem derülhetett ki, hogy valaki csak egy órát, vagy egész napot engedetlenkedett, vagy – ahogy sokan tették – egyszerűen csak egy lyukas órára jelentett be polgári engedetlenséget. Bogdán Viktória elmondta, hogy április 13-án, a bírósági tárgyalás előtti reggelen kértek tőle először adatokat arról, hogy konkrétan hány óra maradt el.

Halász Krisztián bíró kijelölte a következő tárgyalási napot – az ügy május 7-én, 8:30-kor folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.