Kölcseys tanárok pere: a bíróságot meglepte, hogy már nem Marosi Beatrix a tankerület törvényes képviselője
Mindenki arra számított, hogy május 7-én a bíróság ítéletet hirdet a Kölcsey Gimnáziumból kirúgott tanárok ügyében. Ehelyett egy rövid, ám annál fordulatosabb tárgyalótermi drámát láthatott a közönség. Most június 13-áig kell várnia Törley Katalinnak, Sallai Katalinnak, Ocskó Emesének, Palya Tamásnak és Molnár Barbarának, ekkorra tűzte ki ugyanis a következő tárgyalást dr. Halász Krisztián bíró.
A tárgyaláson a tankerület képviseletében kizárólag a Belső-Pesti Tankerületet képviselő ügyvéd volt jelen – igaz, Marosi Beatrixot ez alkalommal nem is idézték be – és ezt a tankerület jogi képviselője külön jegyzőkönyvbe is vetette, mivel „a sajtóban mindenféléket írnak”. Igen, a sajtóban gyakran leírták, hogy a tankerület – vezetője betegségre – hivatkozva nem jelent meg több tárgyalási napon sem, holott – a tankerület törvényes képviselőjeként – beidézték. Így történt ez az előző tárgyalási napon is, amiről ebben a cikkünkben számoltunk be:
A tankerület részéről több oldalnyi kinyomtatott exceltábla-oszlopot nyújtottak be ezzel próbálva bizonyítani, hogy ők mindent láttak a Krétából, pontosan tisztában voltak vele, ki, mikor tartott órát. Csakhogy több olyan eset is történt, amikor az órát a pedagógusok megtartották vagy más módon teljesítették, viszont aláírták a polgári engedetlenségre vonatkozó papírt, mert csak így látták értelmét a tiltakozásnak. Nem sok értelme van tehát az excelnek, hiszen ez nem bizonyítja, hogy a tankerület képben volt egyáltalán azzal kapcsolatban, pontosan mi is történik az intézményben – azt viszont maguk sem cáfolták, hogy az igazgatóval egyáltalán nem egyeztettek a kirúgásokat megelőzően. (Arról pedig több helyről is folyamatosan értesülhettünk, hogy a Kréta adminisztrálása a sztrájkidőszakokban sok intézményben is finoman szólva kétséges volt.)
A bíró végül befogadja az indítványt, bár ő maga is megjegyzi, hogy az ügy szempontjából igazából nincs jelentősége, ki, mit lát a Krétában.
A bíró – a tárgyaláson megjelent három elbocsátott tanár látható megrökönyödésére – felvetette, hogy annyi ellentmondás van a tanúk és az tankerület által előadottak között, hogy elengedhetetlennek tartja a szembesítést. Marosi Beatrixnak tehát meg kellene jelennie. A tanárok két ügyvédje jelezte, hogy nem tartanak igényt a szembesítésre, ahogy egyébként a tankerületet képviselője sem. A két felperesi ügyvéd rövid egyeztetésre kért időt – a bíró ezért egy szünetet rendelt el.
A terembe visszatérve viszont egészen meglepő fordulatot vettek a dolgok: a bíró először is elmondta, hogy véleménye szerint továbbra is szükség van a szembesítésre, és ezért újabb tárgyalási napot tűzne ki. Csakhogy közben jelezték neki, hogy
Mint az ügyvédek elmondták, ők is néhány perce értesültek erről a nem elhanyagolható tényről.
„Mióta nem az?” – kérdezte a bíró a tankerületet képviselő ügyvédet.
„Talán pár hete” – hangzott a válasz, majd kikereste a pontos időpontot: április 29-e óta, azaz alig több, mint egy hete nem az. A helyette törvényes képviselőnek kinevezett új tankerület-igazgató viszont abszolút nem tud nyilatkozni a kérdéses időszakban történtekről, mivel akkor egy másik tankerületben dolgozott. Azaz mostantól Marosi Beatrix csak tanúként idézhető, az alperes tankerület képviselőjeként már nem.
– mondta a bíró, aki ezután újabb szünetet rendelt el, hogy átgondolja, mi történjék.
Halász végül úgy döntött, hogy 15 napot ad a feleknek, hogy átgondolják: élnek-e a szembesítés eszközével. Mint mondja, most már nem idézheti be Marosit, csak akkor, ha valamelyik fél tanúként kívánná meghallgatni. A tárgyalást berekeszti azzal, hogy június 13-ára kijelöl egy újabb tárgyalást.
Marosinak mennie kellett
A legfontosabb kérdés, hogy miért váltották le Marosi Beatrixot? Az kétségtelen, hogy ebben az ügyben sem ő, sem az irányítása alatt működő tankerület nem igazán teljesített jól: az egyetlen alkalommal, amikor megjelent, nyeglén viselkedett a bírósággal, a tankerület által leadott iratok, előadott bizonyítékok is igen zavarosak voltak.
De nem csak ez az egy ügy bántja Marosit és a tankerületet. Ahogy az RTL Klub nyomán korábban megírtuk,
Ahogy Törley Kata fogalmazott, egyik eset sem a legjobb: az is nagy baj lenne, ha Marosi tudott a gyanús ügyekről, de az is, ha nem tudott róla.
Ha ez nem lett volna elég ok Marosi menesztésére a törvényes képviselői pozícióból, a tárgyalótermi teljesítménye is azt indokolta, hogy más képviselje a tankerületet mostantól. Azaz Marosi leváltását jó eséllyel vezetői teljesítménye indokolta – ami pedig a per szempontjából egy meglehetősen fontos pont. (Technikailag Marosit nem váltották le, hiszen a jelenlegi pozíciójából irányította a tankerületet, mindösszesen kineveztek valakit „fölé”.)
A menesztéssel pedig azt is elintézték, hogy a bíró ne tudja már többször beidézni a bíróságon meglehetősen furán, a tankerület szempontjából kifejezetten előnytelenül viselkedő Marosit.
A kárvallottai ennek a döntésnek és a tankerületi fél taktikázásának nyilván azok a tanárok, akik hónapok óta járnak ezekre a bírósági ülésekre.
Törley Kata pedig a kutyapárttal együtt indított EP-képviselői kampányának kellős közepén van, nyilván fontos lett volna számára és potenciális szavazóinak is a döntés arról, hogy nem volt törvényes az elbocsátásuk a Kölcsey Gimnáziumból, nem azért kellett menniük, mert cserben hagyták a diákokat, hanem azért, mert a tankerület jogellenesen járt el. Ezt a fontos információt már nem tudja meg a választópolgár június 9-e, azaz az EP-képviselő-választás előtt.