Az Erzsébet-táboroztatás a pedagógusoknak az ingyenmunka kategóriája
Eljött a nyár, itt a pedagógusok ingyenmunka-szezonja: évek óta fizetik gyakorlatilag krumplival az állami feladatokat ellátó, de az egyháznak barátságból átadott Erzsébet-táborok a táboroztató pedagógusokat. Már ha fizetik. Arról, hogy mi a helyzet a táboroztatással, Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezete elnökével beszélgettünk.
A nyári táboroztatás sokszor létfontosságú szolgáltatás azoknak a családoknak, ahol nem tudják megoldani a kisebb gyerekek felügyeletét. És persze a nyári szünidő tartalmasabb eltöltése is szempont lehet – vagy legalábbis szempont lehetne.
Nem bonyolult megérteni, hogy miért tekinti az állam a táboroztatás megszervezését állami feladatnak – még az az állam is, amelyik alapvetően az átlaggyerek minőségi oktatásáért egyáltalán nem rajong. Ha a munkavállalók tömegesen esnek ki a munkából, az árt a gazdasági adatoknak – éppen ezért fontos, hogy ne csak év közben álljon rendelkezésre gyermekmegőrző (ami a kormányzati szakpolitika szerint az állami oktatás egyre inkább legfontosabb funkciója), hanem nyáron, a szünidő alatt is.
A gyakran csillagászati összegekbe kerülő magántáboroztatáson túl a nyári táboroknak alapvetően három típusuk létezik : az egyre fogyatkozó önkormányzati szervezésű táborok, a forrás hiányában gyakorlatilag teljesen eltűnő intézményi (iskolai, óvodai) szervezésű táborok, illetve az állami, adófizetői pénzből fenntartott központi táboroztatás, amit a magyar kormány a katolikus egyháznak, közelebbről a kormányfővel kitűnő kapcsolatokat ápoló Kiss-Rigó László püspöknek szervezett ki. Ehhez a több tízmilliárdos támogatás mellett megkapta a zánkai és a csillebérci gyermekvárosokat is. Ez az Erzsébet-táborok rendszere: egy egyházi körök számára átjátszott, adófizetői pénzekből működtetett, de alapvetően állami feladatokat ellátó rendszer.
Az Erzsébet-táborokat az állam finanszírozza ugyan, de a tankerületi rendszertől teljesen függetlenül működik. Éppen ezért az állami rendszerben dolgozó pedagógusok nem kell, hogy részt vegyenek ezekben a táboroztatásokban – az intézményeken, intézményvezetőkön ugyanakkor gyakran komoly nyomás van, hogy állítsanak ki pedagógusokat a táborok üzemelése érdekében.
Totyik Tamás szerint ennek megfelelően
Ennek megfelelően a pedagógusok is „kapják az ívet”, így végül pihenőidejük terhére sokan mégis elmennek táboroztatni.
A táboroztatásban végül részt vevő pedagógusok évek óta gyakran arról számolnak be, hogy az Erzsébet-táboroztatásért végzett túlmunkáért nem kapnak pénzt, juttatást, hanem CBA-utalványban fizetik ki őket. 2022-ben például egy levélben 30 ezer forint értékű utalványt kínáltak egy heti munkáért az Erzsébet-tábor szervezői.
Totyik Tamás elmondta, hogy olyan megyékben is CBA-utalványokkal történt a túlmunka ellentételezése, ahol nem is volt CBA-bolt.
– mondta.
Hogy miért kellett ezt a feladatot az egyháznak átadni, teljesen érthetetlen és indokolatlan, hiszen minden szempontból célszerűbb lett volna ezt a feladatot a rendszeren belül ellátni.
Hogy mi történik idén, jó kérdés, de Totyik szerint
hiszen abban önkéntes munkát is kell igazolni. A PSZ elnöke szerint elképzelhető, hogy sokan vállalnak egy-egy hetet, hogy beírhassák majd ezt a teljesítményértékelésükbe.
Totyik szerint elég sokan vannak, akik a gyerekeket elhivatottságból viszik táboroztatni, és nem is foglalkoznak azzal, hogy nem kapnak érte ellentételezést, vagy hogy az ellentételezés elmaradása milyen következményekkel jár a szakma helyzetére, presztizsére nézve. Véleménye szerint ez a kategória igen széles.
Mint szakszervezeti vezető, Totyik szerint ugyanakkor kiemelkedően fontos lenne, hogy a pedagógusok az ötven nap szabadságot, amit kapnak, pihenésre fordítsák, mert ha nem töltődnek fel, és ha a nyári szünetet is munkával töltik, évközben nem fogják tudni azt a teljesítményt nyújtani, amit a diákok és a szülők elvárnának tőlük.