Megéri kiállni: sorra nyerik a pereket a rendkívüli felmondással távozó pedagógusok

Felemelő módon bizonyosodik be ezekben a hetekben, hogy van értelme bátran kiállni: azok a pedagógusok, akik vállalták a harcot jogszerűtlenül visszatartott pénzeik miatt, sorra nyerik a munkaügyi pereiket.

A Debreciner számolt be a napokban arról a debreceni tanítónőről, aki a helyettesítések után járó, elmaradt pótlékaiért perelte a debreceni tankerületet, és aki rendkívüli lemondással, azonnali hatállyal hagyta el munkahelyét – még a státusztörvény bevezetése előtt (kis fogalommagyarázat: a lemondás nem modoroskodás, hanem a közalkalmazottaknál gyakorlatilag a munkavállalói jogviszony felmondásával egyenértékű).

A tanító döntését azzal indokolta, hogy

a járandóságai ki nem fizetésével a tankerület súlyosan megszegte munkáltatói kötelezettségeit, így kérte a bíróságtól a neki járó végkielégítés és távolléti díj kifizetését is.

A tanítónőt képviselő Zeke László elmondta, hogy a bíróság összesen közel 10 millió forintot ítélt meg ügyfelének – és meglátása szerint a tankerület szempontjából „reménytelen vállalkozásnak tűnik” egy esetleges fellebbezés. Zeke László – a Debreciner cikke szerint – azt mondta, hogy „nem tud másról, aki élt volna a rendkívüli lemondás lehetőségével”.

Mi szerencsére tudunk, és ezekben az ügyekben is születtek már ítéletek első fokon.

Évek óta zajló ügyek érnek be

A státusztörvény bevezetése előtti időszakban a PDSZ jogásza, dr. Nyitrai Károly képviseletével sok száz pedagógus küldött fizetési felszólítást a tankerületek vezetőinek. Sokan ezekre a alapozva adták be rendkívüli lemondásukat. Ebben az időszakban a PDSZ és más szervezetek is arra ösztökélték a kollégákat, hogy ne rendes, hanem rendkívüli lemondással távozzanak – ezzel esélyt adva maguknak az elmaradt és jogszerűen nekik járó pénzek visszaszerzésére.

Az elmúlt hónapokban sok ilyen perben hirdették ki az első fokú ítéletet – így például Tarnai Katalin ügyében is, aki a PDSZ országos választmányának tagja. Tarnai elmondta, hogy perében május 30-án hirdettek ítéletet, és

gyakorlatilag minden pontban neki adtak igazat.

Tarnai Katalin – akit szintén dr. Nyitrai Károly képviselt az ügyben – elmondta, hogy már 2022 tavaszán kérte az elmaradt járandóságok kifizetését, azonban erre nem került sor. A 2022/23-as tanévet elkezdte szeptemberben, azonban a tanév megkezdése után sem reagált a munkáltató, így beadta a lemondását és elhagyta azt az intézményt, ahol 22 éve tanított.

Tarnai Katalin a 96 órán belül elrendelt helyettesítésekért járó pénzt kérte, illetve a jubileumi jutalmat, amire egyébként jogosult lett volna. A perben a tankerület jogi képviselője vitatta, hogy ezek a helyettesítések 96 órán belül elrendeltek lettek volna, de nem tudott meggyőző érvekkel szolgálni azokra a Kréta naplóból származó időbélyegzőkre, amelyek a helyettesítések elrendelésein voltak.

A tankerület Tarnai ügyében fellebbezett.

Kossuth téri beszéd a lemondás napján

A PDSZ volt országos választmányi elnöke, Szűcs Tamás is rendkívüli lemondással távozott a gimnáziumból, ahol tanított. A népszerű miskolci pedagógus a lemondását követően a pályát is elhagyta: a Vonalzó számolt be először arról, hogy buszvezetőként dolgozik:

Lemondott: buszsofőrként fog dolgozni Szűcs Tamás, a PDSZ OV volt elnöke

Szűcs Tamás elmondta, hogy ő is bő egy éve adta be a keresetét, azonban az ő ügyében halasztás történt, ezért az eljárás még folyamatban van.

Június 11-én tartott tárgyalásán a miskolci tankerület jogi képviselője meglepetésszerűen előrántotta Szűcs Partizánnak adott interjúját, amivel azt kívánta bizonyítani, hogy Szűcs Tamás nem is a kifizetetlen járandóságai miatt volt elégedetlen, hanem a státusztörvény miatt, és gyakorlatilag ez az oka annak, hogy beadta lemondását.

Szűcs válasza meglehetősen jól sikerült: felhívta a tankerület jogi képviselőjének a figyelmét arra, hogy egy másik felvételt is előreránthatott volna. Azon a napon ugyanis, amikor lemondását bejelentette,

a budapesti Kossuth téren egy tüntetésen elmondott beszédében pontosan elmondta, miért távozik:

beszéde pont a bizalomvesztésről szólt. Levezette, hogyan növekedett évek óta a munkateher, hogyan ért egyre kevesebbet a munkája – és hogy az utolsó csepp az volt, hogy a tankerület – ahelyett, hogy kifizetne néhány tízezer forintot, ami jogszerűen jár a munkavállalójának – inkább beleállna egy perbe.

Szűcs Tamás a sok pozitív hírre reagálva elmondta, hogy nem csak az ő ügye szempontjából jó, ha ezekben a perekben a pedagógusok javára ítél a bíróság, de általában a pedagógustársadalom önbecsülése szempontjából is nagyon fontos.

Ez utóbbinak pedig különös jelentősége van: a pedagógusok évtizedek óta valamiféle életigazságként fogadták el azt a tényt, hogy a legtöbb esetben nem fizetik ki nekik a túlórákat, a táboroztatásokért járó pénzeket, ingyen viszik osztálykirándulni tanítványaikat, és még sorolhatnánk. Ezek a perek egy újabb lépést jelentenek a jogbiztonság irányába.

A PDSZ-nél egyébként több per is folyik párhuzamosan, ezekben az edlső fokú ítéletek szinte minden esetben pozitívak voltak a pedagógusok szempontjából, egyetlen esetben ítélt csak kedvezőtlenül bíró első fokon.

Az elmaradt járandóságokkal kapcsolatos kedvező első fokú ítéletek is azt bizonyítják, hogy a civil kurázsinak van értelme: azok, akik most pert nyernek, jó példát mutatnak mindenkinek.

Van értelme kiállni, van értelme harcolni a jogaidért!

Nem jutunk el hozzád – mert nincsenek millióink a FB-posztokra. Ezért iratkozz fel a hírlevelünkre, most, itt: