AMIT A KÖZÉPISKOLA-VÁLASZTÁSHOZ TUDNI ÉRDEMES

Juhász Ágnes továbbtanulási és pályaorientációs szakértő írása

Hamarosan dönteni kell minden nyolcadikos szülőnek arról, hogy melyik iskolákat, osztályokat írja be gyereke felvételi jelentkezési lapjára. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy ehhez mit kell(ene) tudni az iskolarendszerről, azaz a lehetséges továbbtanulási utakról.

A felvételi eljárásban tetszőleges számú helyre lehet jelentkezni, ezek között vegyesen szerepelhetnek szakképző és köznevelési, érettségit, szakmát vagy mindkettőt adó intézmények. A felelős döntéshez tudni kellene, mik az egyes iskolatípusok jellemzői, mi szól mellettük és ellenük. A legtöbb szülő azonban nem rendelkezik megfelelő információkkal – az oktatási rendszer és az elnevezések gyakori változásai miatt sok a tévhit.

Az alábbiakban szeretnénk segíteni a rendszer megismerésében, bemutatva az egyes iskolatípusokat és felsorolva néhány átgondolandó szempontot. Nem értékeljük a lehetőségeket: csak információkat szeretnénk adni ahhoz, hogy minden szülő és gyerek eldönthesse, milyen iskolát tart megfelelőnek.

A döntés így sem lesz könnyű, nagy a tévedés veszélye. Ha a választás nem bizonyul megfelelőnek, ne féljenek változtatni! Ennek lehetőségéről is írunk a cikkben.

A legfontosabb tudnivalók

Középfokú intézmények típusai:

• gimnázium (8, 6, 4 vagy 5 éves)
• szakgimnázium (4+1 éves) – csak művészeti és pedagógiai területen
• szakiskola – integráltan nem nevelhető SNI tanulóknak
• készségfejlesztő szakiskola – középsúlyos értelmi fogyatékosoknak
• technikum (5, egyes esetekben 6 éves, előtte lehet nyelvi előkészítő évfolyam)
• szakképző iskola (3 éves, előtte lehet orientációs évfolyam, indíthat Dobbantó osztályt és műhelyiskolát is; utána két év alatt esti-levelező képzésben érettségi szerezhető)

Az első négy köznevelési, az utolsó kettő szakképző intézmény.

Ezek az elnevezések 2020 óta vannak használatban. A mostani technikumok korábbi neve szakgimnázium, még korábban szakközépiskola volt; a mostani szakképző iskolákat pár évig szakközépiskolának, előtte szakiskolának, még korábban szakmunkásképzőnek hívták.

Aki gimnáziumban tanul, az érettségivel fejezi be tanulmányait; aki technikumban, az érettségit és szakmát is szerez az 5. év végén (a negyedik év végén még semmilyen végzettsége nem lesz); aki szakképző iskolában, az szakmához (szakképzettséghez) jut. A szakiskola az SNI-s tanulók részére részszakmát, hosszabb idő alatt szakmát biztosít. Szakmát gimnázium elvégzése után is lehet szerezni két év alatt; ugyancsak két év alatt lehet a szakképző iskola után érettségit szerezni. A háromféleképp szerzett érettségi egyenértékű, mindegyik jogosít továbbtanulásra.

Gimnáziumba jelentkezőknek alapvetően csak iskolát kell választania, bár – mint később szó lesz róla – itt is vannak tartalmi különbségek is az egyes iskolák, osztályok között. Aki viszont technikumot, szakképző iskolát, szakgimnáziumot vagy szakiskolát választ, annak el kell köteleződnie valamilyen szakmai irány – ágazat – mellett. Ezeknek az iskoláknak ez a legnagyobb hátránya, hiszen 14 éves korban a tanulónak még nincs kialakult érdeklődése, értékrendje. Természetesen végzés után nem kötelező a tanult területen vállalni munkát, lehet akár második szakmát is tanulni (ingyen) vagy más irányban tanulni tovább a felsőoktatásban – ez azonban meglehetősen nehéz. Ha már az elején kiderül, hogy rossz volt a választás, minél hamarabb meg kell próbálni iskolát váltani – de ez nem mindig sikerül.

A szakképzésnek azonban vannak előnyei is. Akinek gondjai voltak a közismereti tárgyakkal, azt sikerélményhez juttathatják a gyakorlati, szakmai tevékenységek. A szakirányú továbbtanulás sokszor könnyebb technikumi végzettséggel – főleg az ún. okleveles technikus osztályokban végzetteknek. Sokaknak nem elhanyagolható szempont, hogy a szakképzésben meglehetősen magas ösztöndíj és munkabér kapható. Ez a korábbiakkal ellentétben minden területen jár, és azok is kapják, akik technikumban tanulnak.

Egyes iskolákban előkészítő (orientációs) évfolyam is indul. Az itt folyó kiscsoportos foglalkozás segítheti az ágazatok közötti választást és a lemaradások bepótlását.

Azok számára, akik 15 éves korukig nem végezték el az általános iskola 8. évfolyamát, Dobbantó osztályok indulnak. A Dobbantót végzettek vagy a szakképzésből lemorzsolódók számára lehetőség van műhelyiskolákban részszakmát szerezni.

Az alábbiakban először a gimnáziumokról és szakgimnáziumokról beszélek részletesebben, majd a szakképzés lehetőségeit mutatom be, végezetül a sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségeivel foglalkozom.

Mivel a szakképzésben sok minden változott az utóbbi években, és erről a területről a szülők és a tanárok is sokszor rosszul tájékozottak, javasoljuk mindenkinek a szakképzésről írtak elolvasását is.

Gimnázium és szakgimnázium

Gimnáziumba 5., 7. vagy 9. évfolyamra lehet jelentkezni.

A négyosztályos gimnáziumokba az általános iskolai nyolcadikosokkal együtt azok is jelentkezhetnek, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba járnak. Egyes nyolc- és hatosztályos gimnáziumok pedig lehetővé teszik a 9. osztályukba való bekapcsolódást.

A gimnáziumok képzési kínálatáról a https://kifir2.kir.hu/TTJegyzekKereso/ oldalon tájékozódhatunk. A szűréshez használjuk a Tanulmányi terület szövegének egy részlete rovatot. Speciális lehetőség a két tanítási nyelvű gimnázium, illetve a nyelvi előkészítő osztály, amelyik indulhat normál és két tanítási nyelvű gimnáziumban is. Az oldalon azt is megtudhatjuk, mely iskolák indítanak emelt szintű képzéseket egy-egy tantárgyból, és hol, milyen nyelvet lehet tanulni. Néhány iskola egyedi megoldást alkalmazhat, vagyis eltérhet a központi kerettantervektől. (Sajnos, a keresés csak akkor működik, ha pontosan azt írjuk be, ami a képzés leírásában szerepel; ha például valahol emelt szintű fizika és matematika osztály indul, nem kapunk találatot az emelt szintű matematikára. Ráadásul Budapesten a kerületet is ki kell választani; a kerület nélküli választás csak az iskolák egy részét adja ki.)

Gimnázium után lehetséges nappali tagozaton szakmát tanulni. Az ebben a körben elérhető kétéves képzés során is járnak a juttatások, és ebben az esetben is könnyebb lesz a szakirányú továbbtanulás. Így a gimnázium nem csak azoknak ajánlható, akik a felsőoktatásban akarnak továbbtanulni: jó lehetőség a szakmatanulás (technikusképzés) azoknak is, akiket nem vesznek fel az egyetemre.

A szakgimnáziumokban (köznevelésben) szakmát nem, csak szakképesítést szerezhetnek a tanulók. A közismereti tárgyak mellett a 9.-12. évfolyamon szakmai tárgyakat is tanulnak. 12. év végén ugyanazokból a tárgyakból érettségiznek, mint a gimnazisták, szakmai tárgyból már nem lehetséges érettségizni. Aki marad a 13. évfolyamra, az már csak szakmai tárgyakat tanul, és szakképesítő vizsgát tehet – ugyanúgy, mint azok, akik felnőttképzésben (tanfolyami képzésben) szerzik meg a szakképesítést. A 13. év végén tehető képesítő vizsga helyettesítheti az 5., szabadon választható vizsgatárgyat, azonban jelenleg csak az óvónői, tanítói és konduktori szakokon lehet ebből a továbbtanulásnál érettségi pontot számolni.

Vigyázat! A megtévesztő elnevezés ellenére a szakgimnáziumok nem tartoznak a szakképzéshez! Az ilyen képzésekben résztvevők nem kapnak ösztöndíjat és nem köthetnek tanulói munkaszerződést, és a jelenlegi szabályok szerint csak néhány szakon lesz számukra továbbtanulási könnyítés. Fontos tudni, hogy oktatási és művészeti területen technikumi képzés is folyik: az oktatási szakasszisztens, valamint az óvodai nevelő végzettség – utóbbi óvodapedagógusi munkára is feljogosít –, valamint néhány művészeti jellegű szakképesítés, pl. a grafikus vagy a mozgókép- és animációkészítő alapszakmaként technikumban szerezhető meg, a technikumra vonatkozó kedvezőbb feltételekkel, de a 12.-es kilépés lehetősége nélkül! Természetesen ezek a szakmák a szakgimnázium után is megszerezhetők.

A szakgimnáziumokban megszerezhető pedagógiai és művészeti szakképesítések programkövetelményei erről a címről érhetők el.

Szakképzés

Szakmák, ágazatok

Aki technikumba vagy szakképző iskolába jelentkezik, annak (szakmai) ágazatot kell választania (szakmát nem). A https://ikk.hu/szakmakartyak/agazatok  oldalon lehet látni, hogy milyen ágazatok vannak, és egy-egy ágazatba milyen szakmák tartoznak. Itt elolvasható az ágazatok és a szakmák bemutatása, a szakmák képesítési követelményei, és azt is látjuk a térképen, hogy hol oktatják az adott ágazatot, szakmát.

Szakmát szakképző iskolában az első, technikumban a második év után kell választani. A felvételi tájékoztatóban meg kell adni, hogy az iskolában milyen szakma szerzésére van lehetőség (nem mindenhol oktatják az ágazat minden szakmáját).

A korábbiakkal ellentétben a hároméves szakképző iskola első évében is ágazati alapozás folyik (még nem választanak a tanulók szakmát). Szakiskolában a 9., technikumban a 10. évfolyam végén ágazati alapvizsgát kell tenni. Az alapvizsgát iskola- és iskolatípusváltásnál is el kell fogadni.

Aki elvégzi a technikumot vagy a szakképző iskolát, az rendelkezni fog egy szakmával, vagyis középfokú szakképzettsége lesz. (A technikumot végzettek emellett érettségit is szereznek.) Szakmát ma már csak iskolában lehet szerezni, tanfolyami képzésben nem. Arra azonban van lehetőség, hogy az, aki gimnáziumba jelentkezik, az érettségi után szerezzen egy technikumban szakmát (általában két év alatt).

Ösztöndíj, munkadíj

• A gimnazisták nem kapnak ösztöndíjat – kivéve azok, akiket felvettek az Arany János programba.
• Nem jár ösztöndíj a szakgimnáziumot (művészeti-pedagógiai-közművelődési terület) választóknak, illetve az SNI-sek szakiskoláiban tanulóknak.
• A technikumokban és a szakképző iskolákban minden ágazaton és minden szakmában – az orientációs évfolyamon, műhelyiskolában és a Dobbantóban is – ösztöndíjat kapnak a tanulók. Ennek jelenlegi havi mértéke a szakképző iskolák 9. évfolyamán, a Dobbantó programban és a műhelyiskolában 16 ezer, a technikumok 9-10. évfolyamán, valamint az orientációs és a nyelvi előkészítő évfolyamokon 8 ezer Ft, a további évfolyamokon mindkét iskolatípusban tanulmányi eredménytől függően 8-59 ezer Ft.
• A 11-13., illetve 10-11. évfolyamokon duális képzésben résztvevők – szakiskolában is – munkaszerződést köthetnek, amiért jelenleg 100-168 ezer Ft munkabér jár.
• A sikeres szakmai vizsga után a vizsga eredményétől függően 130-302 ezer Ft pályakezdési juttatás jár.
• A technikumokban és a szakképző iskolákban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, ha tanulmányi átlaguk jobb 3,5-nél, további 16-34 ezer Ft/hó ösztöndíjra pályázhatnak (Apáczai ösztöndíj). Figyeljenek az aktuális kiírásra!
• A gimnáziumot végzettek érettségi utáni szakképzésében is jár ösztöndíj, munkadíj.

Bővebben a technikumról

A technikumban érettségire felkészítő képzés és szakmai oktatás folyik az első 4 évben (9-12. évfolyam) és kizárólag szakmai oktatás az 5. (egyes szakmákban az 5. és 6.) évben (13., esetleg 13. és 14. évfolyam). A korábbiakkal ellentétben nincs lehetőség arra, hogy valaki 4 év után érettségivel kilépjen a képzésből: 12.-ben a közismereti tárgyakból érettségit lehet tenni, azonban a bizonyítványt csak 13. után adják ki, amikor a szakmai vizsgát is letette a tanuló. Szakmai tárgyból nem kell érettségit tenni, a szakmai vizsga számít 5. érettségi tárgynak. Ez könnyebbség azoknak, akik technikus végzettséget akarnak szerezni, de megnehezíti a nem szakirányú továbbtanulást annak, akitől nem a kötelező érettségi tárgyakat kérik a felvételin. A kötöttség kérdésessé teszi, hogy érdemes-e a technikumot választani annak, akinek várhatóan még alakul az érdeklődése.

A problémát enyhíti, hogy az első, esetleg a második évben lehetőség van átkerülni gimnáziumba vagy egy közeli ágazatra váltani – ha van befogadó iskola. Magyar, történelem, matematika tárgyakból a gimnázium és a technikum óraszáma megegyezik, és minden közismereti tárgy kerettanterve azonos a két iskolatípusban – de második idegen nyelvet és készségtárgyakat technikumban nem oktatnak, kilencedikben komplex természettudományt, 10-12.-ben pedig összesen egy, az ágazattól függő természettudományos tárgyat tanítanak. Az is lehetőség, hogy valaki újrakezdje a 9. osztályt egy másik iskolatípusban vagy ágazatban. Viszonylag gyakori, hogy valaki nem bírja a technikumi követelményeket, és szakképző iskolára vált.

A 10. osztály végén ágazati alapvizsgát kell tenni, és a 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés, lehetőség szerint duális képzésben.

A szakirányú felsőoktatási továbbtanulás az 5. évben letett szakmai vizsga után a korábbinál könnyebb. Szakirányú továbbtanulás és bizonyos százaléknál jobb eredményű szakmai vizsga esetén lehetőség van arra, hogy a felvételi pontok számításánál csak a szakmai vizsga eredményét vegyék figyelembe, a százalékos eredmény négyszerezésével.

Okleveles technikus képzés

Egyes iskolákban lehetőség van okleveles technikus képzésbe való jelentkezésre is. Ebben a képzésben a tananyagot összehangolják egy-egy egyetem megfelelő szakjával, így az ott történő továbbtanulásnál a tanultak beszámítására is sor kerül majd. A tanulók kreditpontokat kapnak, egyes esetekben képzési idejük is rövidebb lesz. Azokleveles technikus képzés esetén a képzésben részt vesznek egyetemi, főiskolai oktatók.

Szakképzettséggel rendelkezők érettségiszerzése
A hároméves képzés és a szakmai vizsga után két év alatt érettségit lehet szerezni, azonban a korábbiakkal ellentétben ma már erre csak felnőttoktatás keretében van lehetőség.

Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők és lemorzsolódók lehetőségei – Dobbantó és műhelyiskola

Azok számára, akik 15 éves korukig nem végezték el az általános iskolát, lehetőség van a Dobbantó képzésbe való bekapcsolódásba. A képzésen egyéni haladási ütemtől függően meg tudja szerezni a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges kompetenciákat, de általános iskolai végzettséget nem szerez. Az egyes iskolák által indított programok jelentősen különbözhetnek tartalomban és színvonalban is, de mindenhol kis csoportokban foglalkoznak a tanulókkal. A Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakmához jutni (és utána esetleg bekapcsolódni a normál képzésbe). A műhelyiskola alapfokú iskolai végzettséget ad, de középfokú szakmai végzettséget nem. A műhelyiskolába azok is bekapcsolódhatnak, akiknek van általános iskolai végzettségük, de már nem tankötelesek. 16 ezer Ft ösztöndíj, ill. a szociális ösztöndíj itt is jár.

Előkészítő (orientációs) évfolyam

Az orientációs évfolyam az alapkompetenciák erősítése mellett a szakma-, illetve ágazatválasztás segítését is célul tűzi ki, így elvileg a kompetenciahiánnyal küzdők mellett a választani nem tudóknak is ajánlható. Orientációs évfolyamok egyedi programokkal indulnak, a minőségük között nagy a különbség. 8 ezer Ft ösztöndíj, ill. a szociális ösztöndíj ezen az évfolyamon is jár.

Sajátos nevelési igényű tanulók

A különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulók középfokú felvételi eljárásban való részvételével kapcsolatos tudnivalókat itt olvashatja részletesen.

Integrált gimnáziumi, technikumi, szakképző iskolai oktatás

Ha a sajátos nevelésű igényű tanuló alkalmas a többi tanulóval való együtt tanulásra, bármilyen iskolatípusba jelentkezhet. Azoknak az iskoláknak, amelyek pedagógiai programjában szerepel valamelyik sajátos nevelési igényű csoport fogadása, ezt a felvételi tájékoztatóban fel kell tüntetni. Az Oktatási Hivatal iskolakereső oldalán is be lehet jelölni, ha adott csoportba tartozó gyereket fogadó iskolát keres valaki. (Vigyázat! Budapesten a kerületet is meg kell adni!) Ezeknek az iskoláknak rendelkezniük kell a megfelelő feltételekkel (pl. akadálymentességgel), és biztosítaniuk kell az előírt fejlesztést.

Természetesen a többi iskola is fogadhat integráltan nevelhető SNI-s tanulót – de nekik joguk van elutasítani azt, akinek a tanulásához nem tudják a tárgyi és személyi feltételeket biztosítani. Ha viszont felvettek valakit, akkor meg kell adni a számára járó felmentéseket, könnyítéseket. A szakképzésben azonbana szakma tanulása során a felmentési lehetőség korlátozott.

A szakképzésben való továbbtanulás lehetőségét az SNI vagy nem SNI, de egészségi problémával küzdő tanulók esetén is korlátozhatja, hogy csak azt lehet felvenni szakképző intézménybe, aki az adott ágazat pályaalkalmassági követelményeinek megfelel. A követelményeket elbírálhatja az iskolaorvos vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvos. Ha szükséges, az iskolaorvos véleményét érdemes szakorvossal ellenőriztetni.

Elméletileg az SNI-seknek integrált képzésben is lehetőségük van részszakképesítés szerzésére, illetve arra, hogy hosszabb idő alatt szerezzenek szakmát.

Szakiskola

Az integráltan nem nevelhető tanulók szakiskolái (régebbi nevükön speciális szakiskolák) nem kerültek a szakképzés rendszerébe, maradtak a köznevelésben. A szakiskolákban részszakmát lehet szerezni, de az SNI-sek hosszabb idő alatt (alap)szakmát is szerezhetnek. A részszakmáknak nincs listája, csak a megfelelő szakmák Képesítési és képzési követelményeiből ismerhetők meg.

Szakiskolában nincs lehetőség ösztöndíjra, de ha sikerül duális képzésbe kerülniük, nekik is jár munkadíj.