"Bohócforradalom 2.": A szakszervezetek tagságának a fele tűnhet el a kormány bosszúja miatt
Ha a szakszervezetek nem képesek beszedni a tagdíjakat, az az érdekvédelem végzetes meggyengüléséhez vezet. Ezt mindenképpen el kell kerülni, hiszen van elrettentő példánk: pontosan így tették tönkre a tűzoltók, rendőrök nagyszabású mozgalmait.
Ha a szakszervezetek nem képesek beszedni a tagdíjakat, az az érdekvédelem végzetes meggyengüléséhez vezet. Ezt mindenképpen el kell kerülni, hiszen van elrettentő példánk: pontosan így tették tönkre a tűzoltók, rendőrök nagyszabású mozgalmait.
A kormány sok energiát fektetett abba, hogy minél lehetetlenebb feltételeket szabjon az érdekvédő szervezetek, szakszervezetek számára, hogy egyáltalán hajlandó legyen leülni velük. A státusztörvény néven elhíresült jogszabály szerint például csak olyan szakszervezettel lesz hajlandó a kormány tárgyalásokba bocsátkozni, amelyik bírja a teljes ágazat munkavállalói tíz százalékának támogatását. Itt nem állt meg a kormányzat kreativitása.
Salátatörvényben rendelkeznének arról, hogy a kormánynak nem tetsző társadalmi tiltakozásokat kitermelő ágazatokban a tagdíjakat se kelljen átutalnia az államnak. Ez pedig szinte megoldhatatlan problémát okoz majd: a szakszervezetek erőforrások nélkül maradva nem lesznek képesek a hatékony érdekvédelemre.
A kormány a tagdíjlevonás megszüntetését a rendőr- és tűzoltó-tüntetésekre reagálva játszotta el először 2012-ben, akkor az érintett szakszervezetek a tagságuk felét vesztették el
– ezt dr. Bárdos Judittól, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökétől tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, amit augusztus 17-én hét érdekvédelmi szervezet tartott a salátatörvény következményeiről, csekély érdeklődés mellett.
[frame]
Megismétlődik a múlt? Bohócforradalom 2.0?
2011-ben hatalmas tüntetések zajlottak az országban: a rendvédelmi dolgozók, a tűzoltók, rendőrök elvett jogaikért tüntettek. A látványos akciók zavarták a kétharmaddal frissen berendezkedett kormányt. Orbán Viktor egy egyeztetésen egyenesen bohócforradalomnak hívta az egyre kellemetlenebbé váló akciókat.
A bosszú nem maradt el. Gyakorlatilag pontosan az történt, amit most a nevelés-oktatással kapcsolatos tiltakozások miatt foglalt salátatörvénybe: 2012-ben megvonta a tagdíjlevonások átutalását az ágazati szakszervezetektől. Az eredmény nem maradt el: a tagságuk felét gyakorlatilag azonnal elvesztő szakszervezetek nem bírták tovább anyagilag, véget értek a tiltakozások, utcai akciók.
A dr. Bárdos Judittal a BRDSZ elnökével folytatott beszélgetésünk intő példa, de egyben fontos tanulság is, amit lázasan illene elemezni most: könnyen így járhatnak a közoktatás megújításával kapcsolatos mozgalmak is. Létfontosságú lenne megvizsgálni, hogyan lehet elkerülni mindazt, ami a rendvédelmi dolgozókkal történt.
[/frame]
Pedig a tét nem is lehetne nagyobb – a közoktatás megújításáért folytatott akciók egyik pillére a munkavállalók érdekvédelme, amit a szakszervezetek ellehetetlenítésével sikeresen rúghat ki a kormány a mozgalmak alól (ahogy ezt már megtette a múltban másokkal, lásd a keretes írásunkat). És akkor még nem is beszéltünk a salátatörvény egy kevésbé gyakran emlegetett következményéről:
gyakorlatilag mindenkit érint a munkahelyi balesetek utáni kártérítési perek teljes ellehetetlenítése.
Ami – a jelenlévő iparági szervezetek szerint – azt jelenti, hogy gyakorlatilag semmi esélyünk nem lesz kártérítést kicsikarni a munkáltatótól, ha a munkahelyen baleset ér bennünket. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a képviselőknek üzent ebben az ügyben:
„minden igent nyomó felelősséggel tartozik e törvény hatálybalépése után valamennyi munkabalesetben elhunyt áldozatért”.
A törvényjavaslattal járó kockázathoz képest kevés, hét érdekvédelmi szervezet és egy diákszervezet tartott sajtótájékoztatót, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének székházában tartottak. (A tájékoztató teljes anyagát a cikk alján található videóban találod.)
Nem lehet a jog eszközével rendezni
Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné felsorolta, milyen jogszabályokat sértene meg a törvénytervezet. Szerinte az egyesülési jogot, az európai szociális karta szervezkedési jogát, illetve az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szabályokat, továbbá az alaptörvényt is sértené. Boros Péterné szerint a munkáltatói erőfölény megtörése az állami szektorban mindenképpen szükséges, hogy a munkavállalók védekezni tudjanak az őket sújtó hátrányok ellen. Éppen ezért védi a közszféra szakszervezeteit a nemzetközi jog, mert az állam a munkáltatójuk – a túlhatalommal való fölény ellen szükségesek a jogi biztosítékok.
Ha nincs megfelelő sztrájkjog, akkor a konfliktusok feloldását nem lehet a jog eszközeivel, szabályos nyomásgyakorlással rendezni.
Borosné reményét fejezte ki, hogy a munkavállalók a szervezeteik mellett állnak, és ha a parlamenti gépezetet nem sikerülne megakadályozni a terv végigvitelében, segítik majd szervezeteiket a túlélésben. Kitért arra is, hogy a salátatörvény – minden előzetes tájékoztatás vagy egyeztetés nélkül – a munkavállalóra hárítja a munkavédelmi tájékoztatás és tájékozódás felelősségét – azaz azt teljes egészében a dolgozóra hárítják.
Egy kézbe adott, vagy emailben kiküldött tájékoztatóval letudhatja a munkáltató a munkavédelmi tájékoztatást – és az egyénre bízza, hogy megérti-e ezeket. Munkahelyi balesetkor minden további nélkül ki tud bújni a felelősség alól a munkaadó – ez ma Magyarországon minden munkavállalóra érvényes szabály lesz.
„Ezek a szabályok emberek halálával íródtak, ezek a tragédiák mutatták meg a helyes szabályozást. Ezt nem lehet egy tollvonással megszüntetni.”
Gránitszilárdság
Hiányzik az indoklás, az a kevés, ami van, szöges ellentétben van a megvalósult javaslattal – fejtegette dr. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke. Kiemelte, amit korábban mi is itt, a Szabad Vonalzón, hogy a javasolt törvény nem hogy nem csökkenti az adminisztrációs terheket, hanem aránytalan módon növeli azokat. Elmondta, hogy ebből a hátrányos csomagból egyelőre – szerencsére – kimaradtak a versenyszféra szakszervezetei – ugyanakkor ez a különbségtétel önmagában is alaptörvény-ellenes.
Taskovics szerint a tervezet tagdíjakkal kapcsolatos részei megsértik az együttműködési kötelezettséget, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos követelményeket, továbbá ellentétes az érdekképviseleti tagdíjfizetést szabályozó törvény céljaival is, hiszen e szerint a dolgozó maga döntheti el, hogy le kívánja-e vonatni a tagdíját, vagy maga fizeti be. Emellett az is nyilvánvalóan átgondolatlan, hogy ez után elegendő lesz csak a szakszervezet önbevallása alapján megállapítani, megvan-e a 10 százalékos arány egy munkahelyen, ha kollektív szerződést szeretnének aláírni? Vagy pont arra hivatkozva, hogy nincs lehetőségük ellenőrizni a szakszervezeti állításokat, megtagadhatják majd a konzultáció jogát?
Ez a törvényjavaslat jól illeszkedik a munkavállalókat sanyargató intézkedések sorába.
Bohócforradalom
dr. Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteivel már megtette ezt a kormány, 2012-ben. Az intézkedés súlyos következményekkel járt, az érintett szakszervezetek tagságuk nagyjából felét veszítették el. Bárdos elmondta, hogy máig nem sikerült visszanyernie a 2012-es tagságot a szervezeteknek – nagyon meggyengültek. (A vele készült interjúnkat a fenti keretes anyagban találod.)
Csak a szakszervezet tud védelmet adni
Ha nincs ingyenes levonás, sokan elfelejtik majd befizetni a tagdíjakat – ezt Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében mondta el. Csak a szakszervezet tud megfelelő munkajogi védelmet adni. Érti, hogy nehéz szavak ezek egy közel kétéves sztrájkfolyamatban, azonban meg kell értenie mindenkinek, hogy ha ez sem lenne, ha a kormány nem lenne köteles tárgyalni a szervezetekkel, még itt sem tartanánk.
Szendrei elmondta, hogy az új státusztörvénybe beírták, hogy csak a tíz százalékot elérő szervezetekkel kell majd leülnie a kormánynak. Ez a törvényjavaslat nyilván ennek folyománya. Felhívja minden kolléga figyelmét, hogy csatlakozzon a szakszervezethez, és rendelkezzen a bankjánál egy megújuló, rendszeres átutalásról. Csak akkor tudunk érdeket képviselni, „ha többen vagyunk, ha erősek vagyunk”.
Állandó fenyegetettség
Meggyőződésünk, hogy bármely munkavállalói réteget, bármely szakszervezetet ért támadás az egész munkavállalói közösség és a teljes szakszervezeti mozgalom elleni támadás, amely ellen közösen kell fellépnünk a szolidaritás jegyében – magyarázta dr. Szilágyi József az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, miért vesznek részt ebben az akcióban olyan szövetségként, ami elsősorban piaci cégeknél dolgozó munkavállalók érdekvédelmében érdekelt. Támadás érte a munkavállalói jogokat, a közszférában működő szakszervezeteket.
Az új intézkedés minden szakszervezetet érint, minden szakszervezet számára állandó fenyegetettséget jelent Szilágyi szerint, hiszen a törvény szövege egy kivételről szól, de e kivételek köre bármikor kiterjeszthető mindazokra, akik éppen „rosszul” viselkednek. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a javaslat éppen azokon a területeken készül eltörölni a tagdíjak levonásának és átutalásának kötelezettségét, ahol komoly érdekérvényesítés folyik már évek óta.
Szilágyi szerint elfogadhatatlan, hogy olyan, a munka világával kapcsolatos jogszabályok látnak napvilágot évek óta, ahol egyáltalán nem folyik érdemi egyeztetés az érdekeltekkel – annak ellenére sem, hogy azok elfogadása jelentős változásokat hozhat az érintettek számára. Itt utalt a munkavédelmi oktatásról szóló törvényjavaslatra is. Követelésük, hogy ne hozzanak döntéseket a szociális partnerek nélkül, vonják be őket a törvények előkészítésébe.
A jó szakszervezet
A NER logikájából következik, hogy csak a halott szakszervezet a jó szakszervezet – mondta Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke. Ígéretet tett arra, hogy felkészülnek erre a változásra, hogy egyik pillanatról a másikra átállhassanak egy másik tagdíjbefizetési rendszerre, amennyiben „ez az ámokfutás célba ér”. Elmondta, hogy az új tagdíjbeszedési rendszerről a munkáltató egyáltalán nem fog tudni – azonban annak segítségével a szakszervezet tovább élhet.
Gosztonyi ígéretet tett arra is, hogy tovább fognak küzdeni a munkavállalók érdekérvényesítéséért és érdekvédelméért.
Támadás a szakszervezeti mozgalom ellen
Legnagyobb ipari szakszervezetként fejezte ki szolidaritását a közszféra szakszervezeteit érő támadással szemben Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.
Ez nem diszkrimináció, ez egy komoly támadás a szakszervezeti mozgalom ellen
– jelentette ki Székely, aki ezután utalt arra, hogy a törvénytervezetet megfogalmazók agyára mehetett a hőség. Egyben üzent a parlamenti képviselőknek is: ezt a salátatörvényt nem lehet megszavazni – fejtette ki, majd hozzáfűzte:
„Minden igennel szavazó felelősséggel tartozik a törvény hatályba lépése után valamennyi munkabalesetben meghalt áldozatért.„
Ezt követően Kiss Gergő az Egységes Diákfront nevében fejezte ki a szolidaritását a szakszervezetek mellett.
Az eseményről készült videónk
Támogasd a munkánkat!
Ha megengedheted magadnak, támogasd a Szabad Vonalzót, mivel csak a te segítségeddel vagyunk képesek hatékonyan képviselni ezeket a fontos társadalmi ügyeket:
A portál fenntartásához, és további minőségi anyagok gyártásához stabil pénzügyi háttérre van szükségünk. Járulj hozzá Te is a munkánkhoz!
Az adományokat a Szabad Vonalzót facilitáló Humán Platform Egyesület gyűjti és kezeli.
Az oldal biztonságos tranzakciót tesz lehetővé.
Segíts, hogy eljussunk hozzád
– oktatási hírek mellébeszélés nélkül! Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le semmiről:
