Tüntetés és obstrukció: zárt kapuk mellett, „beszarva” tárgyalt a kormányzó többség
▶︎ Kint jártunk a státusztörvény tárgyalásához időzített tüntetésen. Hangulatjelentés.
– ezekkel a szavakkal írta le Pilz Olivér a Parlamenten kívül azt, ami a Parlamenten belül történt június 16-án.
A tüntetést a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront kezdeményezte, mellettük szervezőként jelent még meg a CKA, az aHang, a noÁr, a PDSZ és a Polgár Alapítvány.
Az eseményt öt órára hirdették meg, de a program és a beszédek csak hat órakor kezdődtek. Erre az időpontra nagyjából hét- nyolcezer ember gyűlt össze a Kossuth téren.
Nehezítette a szervezők dolgát, hogy a tanév különböző jogszabályi kötöttségeivel, határidőivel általában látványosan hadilábon álló oktatási kormányzat váratlanul magára talált: sikerült belőnie egy fontos időpontot a közoktatásban. A fél országot felháborító törvénytervezet tárgyalását ugyanis éppen a ballagások napjaira tűzte ki a parlamenti többség.
„Próbálom nem elsírni magam… /…/ Hiányzik nagyon a közoktatás. Ha tehetném, ott tanítanék. /…/ Legyen ez egy pozitív üzenet: ha bármilyen változás történik, nagyon sokan vagyunk, akik visszamennénk.”
A Parlament előtt összegyűlt tömeg egy része piknikhangulatban követte az eseményeket.
A civileket támogató parlamenti pártok azt jelentették be, hogy obstrukciót szerveznek a bosszútörvény tervezetének tárgyalására, megakadályozva annak egyszerű elfogadását. A téren elhangzott elképzelések szerint a rendelkezésre álló három napot igyekeztek felszólalásokkal, vitával kitölteni.
„Az a gyerekeknek nem érdeke, hogy kizsigerelt, agyonhajszolt pedagógusok oktassák őket.”
Valószínűleg ez a történelem egyetlen olyan színpad mellett felépített óriás kivetítője, amin parlamenti vitát lehet figyelemmel kísérni.
A színpadon történteket így meg-megszakították a közvetítés hangjai – és a parlamentben elhangzó beszédek. Azaz a parlamenti események kihallatszottak a térre. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a kinti események behallatszottak-e. Szélsőségesen antidemokratikus döntéssel ugyanis a törvénytervezet tárgyalásának idejére – a parlamenti többség akaratának megfelelően – kitiltottak minden látogatót a Házból – még a turistákat is. Erről szólt Pilz Olivér a cikk elején idézett kiszólása is.
Az esemény egyik szervezője a Tanítanék Mozgalom volt. Törley Kata és Pilz Olivér foglalták össze, miért gondolták, hogy ezt az eseményt fontos lesz megszervezni.
A színpadon a szervezők felszólalói mellett megjelent a Pedagógus Egység is, de közéleti személyek, művészek is elmondták véleményüket a készülő törvénytervezetről.
„Valami nagyon nagy, mély levegőt kell venni… és sokkal hosszabb távra kell tervezni.”
A bevezetendő törvény nem csak a színvonalas oktatást teszi lehetetlenné, de az intézményrendszer működését is jórészt ellehetetleníti. Erről beszélgettünk Juhász Ágnessel, a Civil Közoktatási Platform képviselőjével, aki pontosan elmagyarázta, hogyan juttatják az új szabályok lehetetlen helyzetbe az oktatást.
„A törvény kapcsán mi is látjuk, hogy az iskolákban, ahová saját csemetéink is járnak, pedagógushiány lép fel… nem tudjuk hogyan fogják folytatni a megfelelő oktatást; az oktatás színvonala — a szaktanárok tekintetében is — csökken… ezt a bőrünkön érezzük.”
A törvény bevezetése abban a formában egyben azt is jelenti, hogy nagyon sokan felállnak: otthagyják eddigi állásukat, de többen a szakmát is. A közoktatásban dolgozók átlagéletkora ötven év felett van – egyetértés uralkodik abban a kérdésben, hogy a nyugdíjba vonulókkal együtt az állami oktatás alapvetően fenntarthatatlanná válik.
A felmondási hullám egyáltalán nem csak az iskolákat érinti majd, még ha a sajtó általában „tanárokról” is ír. Következő videónk szereplője egy óvodában dolgozott, óvodapedagógusként. Ott hozta meg azt a nehéz döntést, hogy otthagyja szeretett pályáját.
Fontos megemlíteni, hogy a lehetetlen helyzet minden oktatásban dolgozót sújt – gyógypedagógusokat, EGYMI-kben, szakszolgálatokban dolgozókat, nevelést-oktatást közvetlenül segítőket, és még sorolhatnánk.
„Azt szeretném, ha megjönne az eszük – ha egyáltalán van.”
A parlamenti obstrukciónak alapvetően nagyon korlátozottak a lehetőségei hazánkban. Az ellenzék késleltetni tudja egyes törvényjavaslatok elfogadását – azaz ez az obstrukció nem hasonlítható például az Egyesült Államok filibusteréhez, ami gyakorlatban is számos törvény elfogadását akadályozta már meg.
„Akik nem tanulnak megfelelő környezetben, azokat könnyebb irányítani, manipulálhatók. Én azért maradok az oktatásban, hogy ezt megakadályozzam.”
Az ellenzék az obstrukció eszközével élt például 2022 novemberében, amikor az egészségügyi törvény elfogadását igyekeztek késleltetni, ekkor 18 óráig tartott a vita. Hasonlóra egy hónappal korábban, a szociális törvény elfogadása előtt került sor, az a vita 22 óráig húzódott. Ez talán az első alkalom, amikor az obstrukciós kísérletet több ezres tüntetés kísérte az épületen kívül – az pedig valószínűleg példátlan, hogy lezárják a Parlament épületét a látogatók előtt.
„Ha visszavonják a státusztörvényt, akkor vagyunk nullán.”
A státusztörvény ellen tüntetőkhöz végül csatlakoztak a parlamenten belül a státusztörvény ellen érvelő politikusok is. A színpadon is megjelentek, elmondták véleményüket a törvénytervezettel kapcsolatban.
„Hiába üzenünk /…/ nem hallgatják meg, nem érdekli őket, mit gondolunk.”
Habár a rendőri készültség alapos volt, ez alkalommal nem történt összetűzés a rendfenntartók és a demonstrálók között. A demonstráció egy pontján ugyan a tüntetők papírrepülőkkel „támadták” meg a Parlament épületét.
„Ne fogadják el a státusztörvényt, mert ennél nagyobb kártéteményt a oktatás ellen nehéz elképzelni.”
– állapította meg Takács Péter egészségügyi államtitkár szombat délelőtt a látogatók elől gondosan lezárt Parlamentben.
Az obstrukciós kísérlet szombaton fél tíz magasságában ért véget. A képviselők 18 órán keresztül tudták fenntartani azt.