összeállította: Pilz Olivér
Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja az elmúlt hetekben látogatott el hazánkba. A Tanítanék Mozgalom még a múlt év végén írásban küldte el számára az alábbi (a megadott terjedelmi keretek miatt közel sem teljes és részletes) összeállítást a hazai közoktatás állapotáról. A különmegbízott több szervezet írásos véleménye, személyes meghallgatások és intézménylátogatások alapján lesújtó képpel szembesült. Látogatása eredményéről Farída Sahíd asszony 2025. március 21-én sajtótájékoztató keretében számolt be, melyre Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter egy videóposztban azonnal reagált is – illetve feltette a kormány szokásos lemezét: tagadott, brüsszelezett és egyik oldalról hatalmas eredményeket, míg a másikról politikai támadást vizionált.
Reméljük írásunkkal sikerült erre is felkészítenünk a különmegbízottat…
Hankó Balázsnak pedig felhívnánk a figyelmét arra, hogy az iskolahasználók (pedagógusok, diákok, szülők…) napi szinten szembesülnek a problémákkal, így azokat letagadni botor dolog, viszont a megoldásuk miniszterként neki és a regnáló kormánynak kötelessége (lenne)!
Bevezetés
Az elmúlt évtizedekben a magyar közoktatás állapota folyamatosan romlott, különösen a 2010-től hatalmon lévő Orbán-kormányok alatt. A központosítás, a forráselvonás, valamint a pedagógusok és intézmények autonómiájának csökkentése egyre nehezebbé tette a hatékony oktatást. A szektor szereplőinek szava és szakmai javaslatai nem jutnak el a döntéshozókhoz, miközben a kormányzati kommunikáció a valós helyzetet elferdítve mutatja be.
Az oktatási rendszer átalakítása – központosítás
2010 után a kormány új oktatási törvényt fogadott el, amely a közoktatás teljes átalakítását célozta meg. Az új rendszerben az oktatási intézmények fenntartását és irányítását központosították, először egyetlen országos fenntartóközpontba, majd 60 tankerület között felosztva. Bár a kinyilvánított cél az volt, hogy egységes színvonalat érjenek el minden iskolában, a valóságban általános színvonalcsökkenés következett be.
A központosítás egyik eleme a helyi önkormányzatok kizárása volt a fenntartói körből (a fenntartás különösen a kistelepüléseknek anyagi problémát okozott). Az iskolai vezetők jogköreit jelentősen csökkentették, ami megnehezítette az intézmények napi működését, rontotta a hatékonyságot.
Pedagógus-életpályamodell, tanári munkakörülmények
A pedagógus-életpályamodell olyan minősítési rendszer, mely bevezetésekor az összes tanárt ugyanabba a kezdőmezőbe helyezte vissza, függetlenül tapasztalataitól és eredményeitől. A pedagógusoknak újra bizonyítaniuk kellett szakmai alkalmasságukat. Az új rendszer számos pótlék megszűnésével és az adminisztrációs terhek növekedésével párosult.
Az életpályamodellhez beígért béremelés részletekben és időben elhúzva történt, majd 2014-től a bérek értékállóságát be is fagyasztották. Ez a döntés sokat rontotta a pedagógusok anyagi helyzetén, miközben a kormánypropaganda folyamatos béremelésekről számolt be.
A pedagógusok kötelező heti tanítási óraszáma ekkor 22-26 órára nőtt. (Ez egy éve fix 24 órában lett rögzítve, ami nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magas.)
A Tanítanék Mozgalom megalakulása
A Miskolci Herman Ottó Gimnázium pedagógusai 2016 elején nyílt levélben hívták fel a figyelmet az oktatásban tapasztalható súlyos problémákra. Ez a levél egy széles körű társadalmi tiltakozási hullámot indított el, amelynek nyomán megalakult a Tanítanék Mozgalom. A mozgalom célja a közvélemény tájékoztatása, a társadalmi edukáció, valamint az oktatás reformjáért való kiállás.
A mozgalom által szervezett tüntetések és megmozdulások 2016-ban tetőztek, de az évek során hullámzó intenzitással folytatódtak. A legnagyobb demonstrációkon 60-80 ezer fő vett részt. A mozgalom célkitűzései között szerepel az oktatás szabadságának, autonómiájának és szakmai színvonalának helyreállítása is.
Kormányzati reakciók, propaganda
A kormány válasza a tiltakozásokra egy sor látszategyeztetés volt, amelyeket leginkább kormányközeli szervezetekkel folytattak. Az ígért változtatások és a nemzeti alaptanterv kidolgozása hosszú ideig elhúzódott, ráadásul elégtelen színvonalon valósultak meg. A kormány a tiltakozásokat politikai támadásként állította be, és azt hangoztatta, hogy azokat külső erők, például Soros György vagy Brüsszel támogatja.
A kormány gyakran manipulálta a külföldi delegációk látogatásait is, elit intézményeket mutatva be a vendégeknek, amelyek nem reprezentálják a magyar oktatási rendszer valós állapotát. Ezek során olyan iskolák kerültek megtekintésre, melyek kiemelt állami támogatásban részesülnek, ráadásul az ide járó gyerekek tehetős szülei is jelentős anyagi hozzájárulást biztosítanak a működéshez.
Sztrájkjog és megfélemlítés
A pedagógusok első 2022-es sztrájkját a kormány próbálta jogilag ellehetetleníteni. A bíróság nem adott igazat nekik. Végül a rendeleti kormányzást kihasználva korlátozták a sztrájkjogot és szinte láthatatlanná tették a munkabeszüntetést. Válaszul sok pedagógus polgári engedetlenség keretében tette le a munkát – ezt a Tanítanék Mozgalom koordinált, miközben sztrájkalapot is létrehozott a kieső bérek kompenzálására.
A kormány ezután fenyegető levelekkel és elbocsátásokkal próbálta elrettenteni a munkabeszüntetésben résztvevőket. Esetenként intézményvezetőket is felfüggesztettek. Ezekkel az intézkedésekkel számos iskola működését lehetetlenítették el.
A jelenlegi helyzet
2023-ban vezették be a státusztörvényt, amely megszüntette a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és jelentősen csökkentette a jogaikat és autonómiájukat: a tanárok tankerületen belül akár más településre is áthelyezhetők, nőtt a kötelező helyettesítések száma.
Az új szabályozás miatt többezer pedagógus elhagyta a pályát.
2024-ben szigorították az iskolások digitális eszközhasználatát, miközben az intézmények többségében alig állnak rendelkezésre modern digitális eszközök. A tanárok számára kötelezővé tették az évenkénti teljesítményértékelést, de a „legjobbak” kiválasztásának és honorálásának kritériumai nem tisztázottak.
Társadalmi egyenlőtlenségek, az esélyegyenlőség hiánya
A magyar közoktatásban az esélyegyenlőség súlyosan sérül. A rászorulók gyakran a törvényben előírt fejlesztéseket sem kapják meg, az alacsony jövedelmű családok gyermekeinek végképp kevés a lehetőségük a kitörésre.
Az oktatás minősége a szegregált iskolákban rendkívül alacsony.
A diákok többsége a középiskola végére sem képes idegen nyelven kommunikálni.
Javaslatok az oktatási rendszer megújítására
A Tanítanék Mozgalom és más civil szervezetek számos javaslatot fogalmaztak meg az oktatás javítására, többek között:
- Érdemi párbeszéd az oktatás megújításáról.
- Az oktatási szereplők megbecsülése és autonómiájuk visszaállítása.
- Versenyképes és értékálló bérezés.
- Kisebb terhelés a diákok és pedagógusok számára.
- Minőségi oktatási környezet és szabad tankönyvválasztás.
Záró gondolatok
A jelenlegi oktatási rendszer központosított, alulfinanszírozott és a szakmai autonómiától minden szinten megfosztott. Az oktatásban dolgozók túlnyomó része kiégett, alacsony az anyagi és erkölcsi megbecsülése. Az oktatási civil szervezetek érdekeltek a reformok kidolgozásában, de megküldött javaslataikra a döntéshozóktól érdemi válasz nem érkezett.
Az oktatás jövője egyben Magyarország jövőjét is meghatározza – ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
