Európában is harcolna a közoktatás megújításáért a Tanítanék – ehhez kérik a támogatásunkat: Törley Kata, a Mozgalom egyik alapítója elindul az európai parlamenti választáson.
Lemondott Novák Katalin. És a kegyelmi kérvényt felterjesztő Varga Judit is – ő a Fidesz EP-listájának éléről is lemond. A lemondással a kormány le is tudná a problémát. Pedig – akármennyire álszent is a két politikus lemondása –, nem ők voltak a probléma.
A bicskei gyermekotthon áldozatai emberfeletti bátorsággal, hétköznapi fejjel felfoghatatlan megaláztatások dacára, sokadik nekifutásra szereztek érvényt igazuknak – és tragikusan korán eltávozott társuknak. Az ő áldozatukról kellene szóljon a közbeszéd. A társadalomnak most, legalább szimbolikusan, de melléjük kellene állni.
Klebelsberg Kunó munkásságával, a magyar oktatásért folytatott küzdelmével két cikkben is foglalkoztunk. A kép nem lenne teljes, ha nem foglalkoznánk a numerus clausushoz fűződő meglehetősen ellentmondásos viszonyával is.
Az iskolai erőszakkal kapcsolatban egyetemes tapasztalás, hogy leggyakrabban már csak akkor kezdünk beszélni róla, amikor valami súlyos baj történik. Pedig nem kellene ennek így lennie.
A napokban kapja meg minden érintett pedagógus a megváltozott – remélhetőleg emelt – összegű béréről szóló kinevezést, munkaszerződést vagy annak módosítását. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, teljesültek-e a kormányzati ígéretek, fontos lenne a Te segítséged is.
Mindenki tudta. Mégis izgalmat okozott. Talán azért, mert így, egyben, ennyire töményen nem szokták ábrázolni. Berényi Eszter oktatásszociológus egy olyan grafikont adott közre Kende Ágnes cikkében a Qubiton, amiből kiderül: szinte csak a legmódosabb szülők gyerekei járnak azokba a gimnáziumokba, amelyek a HVG által összeállított toplista első ötven helyén osztoznak.
Háromszorosára nőtt a szivárványcsaládok száma Magyarországon az elmúlt években a 2022-es népszámlálási adatok szerint. Mindezt a kormány patikamérlegen kimért gyűlöletkeltése mellett, mellyel olykor “csak” szóban, olykor jogi eszközökkel él.