Előző nap még felújították, hajnalban lezuhant a kaposvári Gyakorló tornacsarnokának teljes tetőszerkezete. Nagy szerencse, hogy a csarnok üresen állt, és nem sérült meg senki. A kaposvári eset ugyanakkor egyáltalán nem egyedülálló.
Egyszer, bizony, a pedagógusbérek majdnem utolérték Ausztriáét, sőt, 10 év szolgálat után már többet is keresett (volna) a magyar pedagógus, mint ott. Hihetetlen események zajlottak 1902-1903-ban Budapesten: egy miniszter a tanárok mellé állt! 120 éves tündérmese következik.
Tóth Bence döntött: otthagyja a pályát. Úgy érzi, hogy az, ahova 2023 nyarára eljutott a közoktatás, annyira vállalhatatlan, hogy nem maradhat. Nem lesz problémája az álláskereséssel – ettől egyáltalán nem tart. Ha lenne valamilyen pozitív irányú változás, nem tartja kizártnak, hogy ő is visszatérne a pályára.
134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a kormánytöbbség a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igényő, illetve 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit. Azaz a kormánytöbbség megszavazta a bosszútörvényként is emlegetett státusztörvényt.
Rábai János, a Karinthy Gimnázium elbocsátott pedagógusának nyílt levele.
Persze, hogy elutasították: ahogy várható is volt, a diákok és pedagógusok által kezdeményezett „hétigenes” népszavazás kérdéseit az NVB nem engedte át. Mielőtt sopánkodnánk és elszomorodnánk: nyugalom, nem itt van a vége. Az történik, ami ezekben az ügyekben történni szokott: a bíróság – közelebbről a Kúria – dönt.
Úgy tűnik, titokban, az óvodapedagógus-képzőkkel, a szakmai szervezetekkel való mindenféle egyeztetés nélkül, a szakértők tiltakozása ellenére kíván a kormány bevezetni egy új középfokú szakmát, az óvodai nevelőt. Ezzel a kormány leértékelheti a magyar óvodapedagógiát.
Ismerkedjünk egy új, technikumban megszerezhető szakmával: indulhat az óvodai nevelők képzése. Csakhogy ezzel a gyerekek jó eséllyel rosszul járnak.