Sokat beszélünk róla, de azért mégis 80 oldal, veretes szöveg – nem mindenki fogja átrágni szóról-szóra. Megkértük Juhász Ágnest, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetőjét, egyik ügyvivőjét, hogy fejtse ki nekünk részletesebben, mik a legégetőbb problémák a tervezetben.
Romániában kompromisszummal ért véget a három hete tartó munkabeszüntetés, aminek több ponton is sikerült érezhetően kizökkentenie a tanév rendjét, várhatóan elmaradnak például a szóbeli érettségi vizsgák. Annak próbáltunk utánajárni, mi az oka annak, hogy a romániai tanárszakszervezetek időről időre Magyarországról nézve lenyűgöző hatékonysággal tudják megmozdítani az ottani pedagógustársadalmat, ami sok szempontból hasonló problémákkal küzd, mint nálunk.
Felháborító életpályamodell, egyre zsugorodó bérek, a fiatalok eltűnése: első látásra is elképesztő párhuzamok az 1890-es és a 2020-as évek Magyarországa között. Vajon van-e mit tanulnunk a 130 évvel ezelőtt felemás sikerrel zárult tanársztrájkból? No és miért üt tanyát a közöny és az elkényszeresedés e nemes pályán 1892-ben?
Június 6-án a Rendező Semjén Zsoltra osztotta a szerepet: ő nyújtotta be a „pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot”. Bár a társadalmi egyeztetés elvárás az uniós hatóságoktól a rég várt támogatás lehívásához, a kormány láthatóan hülyére vette ezt az egészet. Hogy lesz ebből uniós pénz?
Az egész magyar pedagógustársadalmat arculcsapásként érte, amikor – karácsony előtt pár héttel – Rábai Jánost hatodmagával kirúgták a budapesti Karinthy Gimnáziumból, nem törődve a végzős osztályokkal és az ellátatlanul maradt órákkal.
Rétvári Bence bosszútörvény ügyében posztolt egyet. Amit viszont leírt, annyira meghökkentő, hogy nem mehettünk el mellette szó nélkül.
Bosszútörvény-egyeztetésre érkeztek az ellenzéki pártok a Belügyminisztériumba, civileket vittek magukkal. Az eseménynek végül sok értelme nem volt – hacsak eredménynek nem tekinthető az, hogy világosan kiderült: Pintér tényleg nem adja át a távirányítót senkinek, illetve hogy a kormány házi civilszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar sem ért egyet a státusztörvénnyel ebben a formában.