A kormány december 21-én valóságos ígéretcunamit zúdított a pedagógusok nyakába: Maruzsa államtitkár a sztrájktárgyalásokon, Orbán miniszterelnök pedig évi szokásos egyetlen sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 32 százalékkal emelkedhet a pedagógusok bére januártól. No de mire számíthatunk januártól?
Tökéletesen normális, vagy akár kiemelkedő képességű gyerekek. Mégis papírjuk van arról, hogy nem azok – ezzel valójában felfoghatatlan hátrányba kerülnek a papír nélküliekkel szemben. Az Együttnevelés Szövetség aktivistái felvették a harcot a kényszerminősítések ellen.
A Belügyminisztérium ismét kérdőívben igyekszik megtudni a szülők „véleményét” az oktatásról. Sajnos, a kérdőív a szülői vélemények felmérése helyett sokkal inkább a megmagyarázhatatlan kormányzati intézkedések megmagyarázásához próbál jól érveket kicsikarni a szülőkből — a jobbára érdemi válasz nélkül pislogó kormányszóvivők és a propagandasajtó számára. A legjobb megoldás, ha nem töltjük ki a kérdőívet.
Ugye nem vagytok oly balgák, hogy ismét beveszitek a kormányzati „oktatáspolitika” már szokásosnak nevezhető elterelő műveletét? — Pilz Olivér, a Tanítanék alapítójának nyílt levele… hozzánk.
A buszvezetők sok szempontból hasonló helyzetben vannak, mint az oktatásban dolgozók: a sztrájkjuk nem elsősorban a munkakörülményeikről, pénzükről döntő államtitkároknak, minisztereknek fáj, hanem azoknak, akik naponta igénybe veszik a szolgáltatást, amit biztosítanak. Dobi Istvánnal, a sztrájkot szervező SZAKSZ elnökével interjúztunk.
Könnyen úgy tűnhet, hogy a magyar közoktatás reformjáért és a tarthatatlan állapotok megszüntetésért folytatott harc motorjai eddig az elitgimnáziumok tanárai és diákjai voltak. Azonban a legnívósabbnak tartott magyar közoktatási intézmények jelenleg sokkal inkább érdekeltek a status quo fenntartásában, mint egy modern, gyermekközpontú és egyenlő hozzáférést biztosító közoktatás létrehozásában. Ez pedig hosszú távon kizárólag a regnáló hatalomnak jó.
Válaszolt a kormány a szakszervezetek új sztrájkköveteléseire. Ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor a válasz nem. De érdemes elolvasni az elutasítás okait, mert valószínűleg új műfaj jött létre a közoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán válaszai nyomán.
A jelenlegi jogszabályok szerint nem lehet „óraadó” egy nyelviskola – nem világos, mi a háttere a magáncégek tanárközvetítésének az állami oktatásban.