Az, hogy mindenkinek joga van emberhez méltó lakhatásra, már egyáltalán nem közhely. Magyarország lakosságának egyharmada küzd valamilyen lakhatással összefüggő problémával. Ennek ellenére a magyar állam nem tekinti állampolgári jognak a lakhatást.
Semjén javaslata lehet, eltünteti a szegregációt, de megszüntetni nem fogja.
Ezer meg egy okból adakoztunk már az óvodának, az iskolának, ahová a gyerekünk jár: mindenki ismeri a helyzetet. No de mennyit költünk valójában saját zsebből állami oktatásra?
A közéleti groteszk egészen új szintjére sikerült felverekednie magát Kozma Ákos doktornak: az állampolgári jogok biztosan meg lettek védve ma is!
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt országos választmányi (OV) elnöke már korábban bejelentette, hogy elhagyja a pedagógusi pályát – most OV-tagságáról is lemondott. Munkakeresése közben nem talált olyan állást, ahol az ígért nettó fizetése alacsonyabb lett volna, mint a bruttó tanári bére.
Ha közoktatásban dolgozol, érint a státuszváltás, és ha te is kaptál szeptember 15-éig aláírandó tájékoztatást, akkor töltsd ki ezt a kérdőívet! Lássunk tisztán!
Botrányos tájékoztatás, semmitmondás: a kormány képtelen bármi konkrétumot is megfogalmazni, még a saját maga által szabott szeptember 15-i határidőre sem. Senki sem tudja biztosan, mi „várható” a magyar oktatásban, annyi biztos, hogy az óraszámok növelésével gyakorlatilag csökkentek a bérek.
Tizenhatszoros tanítóhiány tíz év alatt, hiányzik a pszichológusok fele, a fejlesztőpedagógusok egyötöde. Eposzi a munkaerőhiány az oktatásban. Először láthattunk reális számokat az oktatást sújtó munkaerőhiánnyal kapcsolatban.