Az, hogy mindenkinek joga van emberhez méltó lakhatásra, már egyáltalán nem közhely. Magyarország lakosságának egyharmada küzd valamilyen lakhatással összefüggő problémával. Ennek ellenére a magyar állam nem tekinti állampolgári jognak a lakhatást.
A közoktatást könnyek között hagyta ott, a pedagógusképzéstől viszont nem távolodott el. Máig terjeszti a gamifikáció és a felfedeztető matematika igéjét. A címben nagymesternek hívjuk, bár biztos tiltakozna ellene: Barbarics Márta valóban sokoldalú, disszertációját például éppen az értékelésről írja. Ismerjük meg a szakembert, aki Palya Tamást is megnyerte a gamifikációnak.
Semjén javaslata lehet, eltünteti a szegregációt, de megszüntetni nem fogja.
Ezer meg egy okból adakoztunk már az óvodának, az iskolának, ahová a gyerekünk jár: mindenki ismeri a helyzetet. No de mennyit költünk valójában saját zsebből állami oktatásra?
Közel ezer fő megkérdezése után kijelenthetjük, hogy a kormány „tájékoztatóin” 2024 januárjára előre jelzett béremelés mértéke nem éri el az öt százalékot.
Akkor lehet szó közös oktatási szakszervezeti szövetségről, ha mindenki benne van – mondta Totyik Tamás arra a kérdésre, hogy lesz-e közös szakszervezet, vagy legalább unió.
A közéleti groteszk egészen új szintjére sikerült felverekednie magát Kozma Ákos doktornak: az állampolgári jogok biztosan meg lettek védve ma is!
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt országos választmányi (OV) elnöke már korábban bejelentette, hogy elhagyja a pedagógusi pályát – most OV-tagságáról is lemondott. Munkakeresése közben nem talált olyan állást, ahol az ígért nettó fizetése alacsonyabb lett volna, mint a bruttó tanári bére.