Fogadkozás, hazudozás majd a nagy semmi – ez a dinamikája a kormány hozzáállásának a tanári fizetésekhez, illetve ezeken keresztül a közoktatáshoz – 1908-ban is. Pedig nagyon sokan egészen pontosan látták már akkor is: a közoktatás az igazi kulcsa a középosztályosodásnak, és azzal a társadalom felemelkedésének. Cinikus fricskája a sorsnak, hogy százhúsz évvel később ugyanazokkal a vaskalapos érvekkel harcolunk, mint annak idején.
Egyszer, bizony, a pedagógusbérek majdnem utolérték Ausztriáét, sőt, 10 év szolgálat után már többet is keresett (volna) a magyar pedagógus, mint ott. Hihetetlen események zajlottak 1902-1903-ban Budapesten: egy miniszter a tanárok mellé állt! 120 éves tündérmese következik.
Felháborító életpályamodell, egyre zsugorodó bérek, a fiatalok eltűnése: első látásra is elképesztő párhuzamok az 1890-es és a 2020-as évek Magyarországa között. Vajon van-e mit tanulnunk a 130 évvel ezelőtt felemás sikerrel zárult tanársztrájkból? No és miért üt tanyát a közöny és az elkényszeresedés e nemes pályán 1892-ben?