Sokat beszélünk róla, de azért mégis 80 oldal, veretes szöveg – nem mindenki fogja átrágni szóról-szóra. Megkértük Juhász Ágnest, a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetőjét, egyik ügyvivőjét, hogy fejtse ki nekünk részletesebben, mik a legégetőbb problémák a tervezetben.
Tegyünk meg mindent azért, hogy a képviselők megértsék: a jövőnk a tét, nem akarjuk, hogy megszavazzák a bosszútörvényt! Az ebben az cikkben elhelyezett üzenetküldő modullal üzenhetsz a saját képviselődnek, hogy azt akarod: NE szavazza meg a törvényt.
A május 19-én a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz közel komoly tömegjelenetek alakultak ki. A rendőrség előbb gyakorlóöltözetben, majd testpáncélban sorakozott fel az „engedély nélküli” politikai rendezvényen megjelentek ellen, sorfalat vonva a vonulók elé. A szűk utcában egy idő után tülekedés alakult ki, amelynek eredményeképpen sokan földre kerültek, ruhadarabok, cipők vesztek el, sokan percekig nem tudtak felállni a rájuk nehezedő tömegtől.
Romániában kompromisszummal ért véget a három hete tartó munkabeszüntetés, aminek több ponton is sikerült érezhetően kizökkentenie a tanév rendjét, várhatóan elmaradnak például a szóbeli érettségi vizsgák. Annak próbáltunk utánajárni, mi az oka annak, hogy a romániai tanárszakszervezetek időről időre Magyarországról nézve lenyűgöző hatékonysággal tudják megmozdítani az ottani pedagógustársadalmat, ami sok szempontból hasonló problémákkal küzd, mint nálunk.
Felháborító életpályamodell, egyre zsugorodó bérek, a fiatalok eltűnése: első látásra is elképesztő párhuzamok az 1890-es és a 2020-as évek Magyarországa között. Vajon van-e mit tanulnunk a 130 évvel ezelőtt felemás sikerrel zárult tanársztrájkból? No és miért üt tanyát a közöny és az elkényszeresedés e nemes pályán 1892-ben?
Az országos akciók ritkák, pedig nagyon fontosak: Magyarország nem csak Budapest, ráadásul a közoktatás válsága sokkal drámaibb módon jelenik meg egy-egy vidéki településen, mint a fővárosban. Június elsején ilyen, országos akcióra került sor – 16 városban tiltakoztak a bosszútörvény ellen.
Június 6-án a Rendező Semjén Zsoltra osztotta a szerepet: ő nyújtotta be a „pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot”. Bár a társadalmi egyeztetés elvárás az uniós hatóságoktól a rég várt támogatás lehívásához, a kormány láthatóan hülyére vette ezt az egészet. Hogy lesz ebből uniós pénz?
Vonulásos demonstráció és gála: így köszöntötték a diákok és a pedagógusok a belügyminisztériumot pedagógusnap alkalmából. Videóösszefoglalónk a vonulásos demonstrációról.