A bicskei gyermekotthon áldozatai emberfeletti bátorsággal, hétköznapi fejjel felfoghatatlan megaláztatások dacára, sokadik nekifutásra szereztek érvényt igazuknak – és tragikusan korán eltávozott társuknak. Az ő áldozatukról kellene szóljon a közbeszéd. A társadalomnak most, legalább szimbolikusan, de melléjük kellene állni.
Az iskolai erőszakkal kapcsolatban egyetemes tapasztalás, hogy leggyakrabban már csak akkor kezdünk beszélni róla, amikor valami súlyos baj történik. Pedig nem kellene ennek így lennie.
Mindenki tudta. Mégis izgalmat okozott. Talán azért, mert így, egyben, ennyire töményen nem szokták ábrázolni. Berényi Eszter oktatásszociológus egy olyan grafikont adott közre Kende Ágnes cikkében a Qubiton, amiből kiderül: szinte csak a legmódosabb szülők gyerekei járnak azokba a gimnáziumokba, amelyek a HVG által összeállított toplista első ötven helyén osztoznak.
Az oktatásban dolgozók béremelésével kapcsolatban egy dolgot lehet biztosan tudni: lesz. Hogy pontosan mennyi lesz, arról eddig senki sem kapott semmiféle értesítést. De rendben van ez? Mi történne, ha ugyanez a versenyszférában történne? Elképzelhető-e, hogy egy piaci cégnél nem tudják az ott dolgozók, hogy abban a hónapban milyen feltételek mellett, mennyi pénzért dolgoznak?
Sulyok Blanka soha nem csinált titkot abból, hogy nem hajlandó mindent megtanítani, amit központilag előírtak. Így ahelyett, hogy a faipari suli csupafiú-osztályaiba hatalmi szóval beleverte volna a „kötelezőket”, bemagoltatta volna a bemagolni valókat, valami egészen meglepőt művelt: kreatív írás segítségével mutatta be az addig alulmotivált diákcsoportoknak, hogy micsoda óriási élmény szöveget alkotni.
“Volt értelme tüntetni – minden egyes ember, aki kiment, hozzá tudott tenni” – ez a 2023-as év egyik tanulsága Schermann Fruzsina, az idén kerek évfordulót ünneplő Adom Diákmozgalom elnöke szerint.
Az Alkotmánybíróság – igazán nem lehet azt írni, hogy meglepetésre – megint megsemmisítette a Kúria döntését, amiben helyben hagyják a Pedagógusok Szakszervezetének két népszavazási kérdését.
„Nem hagyjuk” – hangzott fel újra az ismerős skandálás a Belügyminisztérium előtt január 13-án, szombaton délután: az Egységes Diákfront hívására nagyjából ezer fő döntött úgy, hogy dacolni fog a mínuszokkal és részt vesz a „Béremelést, ne szemfényvesztést!” elnevezésű tüntetésen.